Ezekben a hetekben a várakozás időszakát éljük. Az adventtel kezdődik az egyházi év. Ezekhez a hetekhez számos népszokás és hagyomány kötődik. A következőkben a palóc konyhán keresztül betekintünk az advent gasztronómiájába.
A karácsony előtti négy hét böjtös időszak. A kiemelkedő jeles napjaihoz hagyományos ételek tartoznak, melyek gyakran szakrális és mágikus vonatkozással is bírnak.
Az adventi időszakban, november 30-án ünnepeljük Szent András napját. Ezt a napot Disznóölő Szent András napjaként is emlegetik, mivel karácsonyhoz közeledve ekkortól kezdődtek el a disznóvágások. Ideális időpont volt a háztáji jószág levágására. November utolsó napjára már általában beköszöntött a tartós fagypont alatti hőmérséklet, a disznó is szépen kikerekedett. Az ekkor feldolgozott disznóhús már karácsonykor fogyasztható volt.
A lányok esetében férjjóslás napja is volt Szent András napja. Ez is kapcsolódik a gasztronómiához.
A lányok tizenhárom papírra írták fel az általuk kiválasztott fiúk neveit, majd haluska tésztába göngyölítették a papírt. A hiedelem szerint amelyik papírral töltött haluskát elsőként dobta fel a víz, olyan nevű férfiú lesz a lány férje.
December 6-a Szent Miklós neve napja a gyermekek megajándékozásának napja. A kitisztított cipőjükbe gyümölcsöt (almát, diót) cukorkát és virgácsot tettek.
A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén (december 8-a) egyes helyeken kánai menyegzőt tartottak. A menyegző színjátékszerű előadás volt, a meghívottak általában több fajta süteménnyel érkeztek az alkalomra.
Cifra színes edényekkel terítették az asztalt, a bort cserépedényben kínálták. Az alkalom hagyományos süteménye a nagykalács, a mákos ferentő és a túróslepény.
Szent Luca napjához (december 13) szintén számos népszokás tartozik. Ezek némelyike az étkekkel kapcsolatos. Mágikus erőt tulajdonítottak az egyes étkeknek, a terményekből jövendöltek. A nap rituális tevékenységeinél előforduló étkek között találjuk a diót, a pogácsát, a malomkalácsot, a gubát, a dödöllét (barátfüle).
A malomkalácsot Szent Luca napja előtt készítették el. A lapos, kerek, ostyaszerű sütemény egy részét másnap széttördelve odaadták az aprójószágnak, hogy sokat tojjanak. Egyes helyeken legényfogó ételnek titulálták a kalácsot. Szárítottak belőle, finomra megdarálták és a kiválasztott legény ételébe vagy italába szórták.
Ismert étek a lucapogácsa, melyből halálra és szerelemre is jósoltak.
A gazdasszony tollat helyezett a nyers pogácsatésztába. A néphiedelem szerint, amelyik gazdasszony tolla elég a kemencében, az hamarosan meghal. Férjjóslásra is használták, az egyik pogácsába jegygyűrűt helyeztek, s amelyik leány rálel, az a követező esztendőben férjhez megy.
Palócföldön a karácsony előtti kilencedik nappal vette kezdetét a szálláskeresés szokása. Ekkor házról házra hordták a Szűz Mária, Szent József és kis Jézus képét. Akihez mentek, az aznap egy szegény családot megvendégelt. A megvendégelés mellett tartós élelmiszerrel (bab, liszt, zsír) látták el a rászoruló családot.
Végül a lucapogácsa repeptjét közöljük:
Hozzávalók
- 25 dkg disznózsír
- 2 dl tejföl
- 1 db tojássárgája
- 50 dkg finomliszt
- 1 csomag sütőpor
- só ízlés szerint
- 1 db tojásfehérje (a kenéshez)
- 1 teáskanál napraforgóolaj (a tepsi kikenéséhez)
Elkészítés
- Egy keverőtálba beöntjük a lisztet, és hozzáadjuk a többi hozzávalókat, majd jól összegyúrjuk, letakarjuk, és hideg helyen 1 órát pihentetjük.
- Liszttel meghintett gyúródeszkán elnyújtjuk, a tetejét késsel bevagdossuk, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk.
- Felvert tojásfehérjével megkenjük, olajjal kikent tepsibe sorakoztatjuk, és előmelegitett sütőben megsütjük.
Sütés hőfoka: 200 °C
Sűtés ideje: 25 perc
Felhasznált szakirodalom:
Lengyel Ágnes-Nagy Zsófia:Régi palóc konyha, étkezési szokások receptek
