Áder János köztársasági elnök. MTI/Máthé Zoltán

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában – figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő – a rendezvény fővédnöke – a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, s hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást,

és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre – fejtette ki.

Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre „időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó“.

Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után „ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” – hangsúlyozta.
Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.

Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat – mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz „ma kedvező a politikai széljárás”.

Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz – fejtette ki.

Most – amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik – még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben

– emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: „pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba”.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. „Mindez – kár lenne tagadni – érdekek sérelmével jár”

–  fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: „megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért,

de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?”

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? – kérdezte.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban a következőket mondta: „Az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. „Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni a saját természetünkkel” – mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

(MTI/Felvidék.ma)