Ki idézhetné fel Magyarországon hitelesebben a hetvennégy évvel ezelőtti döbbenetes pillanatokat, mint akik gyermekként ott ültek a felvidéki szülőfalujukból, városukból kigördülő első teherautókon, marhavagonokban úton az ismeretlen felé? És ki szervezhetne méltóbb megemlékezést a magyarságnak erről a 20. századi drámájáról, mint a Rákóczi Szövetség, amelyet évtizedekkel később éppen az elűzöttek és utódaik alapítottak?