A magyar kormány álláspontja az, hogy a klímavédelem költségeit nem az emberekkel, hanem a nagy szennyezőkkel, a nagyvállalatokkal kell megfizettetni – jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Brüsszelben.
Palkovics László magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, az uniós tagállamok vezetőinek Brüsszelben zajló csúcstalálkozójának témája egyebek mellett, hogy a kibocsátás-kereskedelem hatályát olyan területekre is kiterjesztenék – például az épületek, vagy a közlekedés –, amelyeken eddig a tagállamok saját hatáskörben dönthettek a kibocsátás csökkentéséről.
A miniszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Magyarország ellenzi azt az elképzelést, amely szerint a lakóházak kibocsátását is bevonnák a kibocsátás-kereskedelmi rendszerbe, az ugyanis a háztartásokat jelentős terhek megfizetésére kötelezné, évente akár 300 ezer forint pluszköltséget is jelentene egy átlagos magyar család számára.
Elmondta, az uniós csúcstalálkozó margóján megbeszéléseket folytatott, amelyek között Kari Simson energiaügyekért felelős biztossal azt járták körül, mit kell tenni annak érdekében, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, mégis el lehessen érni a 2030-as 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célokat.
Ezzel összefüggésben kiemelte,
Magyarország nem szeretne és nem is akar lemondani az atomenergiáról, annak ugyanis fontos helye van az uniós klímacélok elérésében.
Amint azt az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) is nemrégiben megerősítette, a 2015-ös párizsi klímamegállapodás azon célkitűzését, miszerint a Föld átlag-hőmérsékletének emelkedését 2 Celsius-fok alatt kell tartani, illetve törekedni kell az 1,5 Celsius-fokos maximumra, atomenergia nélkül nem lehetne elérni – közölte.
Hozzátette:
Magyarország nem szeretné, ha a teljesen széndioxid mentes atomenergia támogatásoktól elesne, ahogyan azt sem, hogy további gázhálózati fejlesztéseket kelljen leállítani.
Beszélt arról is, hogy a magyar kormány mintegy két héttel ezelőtt fogadta el a nemzeti hidrogén-stratégiát, mely arról is szól, milyen hidrogént használó iparágakat lehet létrehozni. Szavai szerint ilyen lehet a közlekedés, az új generációs fűtési kazánok gyártása, vagy akár az acélipari vagy a cementművek átállítása a hidrogénfelhasználásra. A hidrogén jó alternatívája a gáznak akár keverve, akár teljesen kiváltva azt, ez azonban új megoldásokat igényel – mondta.
A miniszter végezetül kiemelte: Magyarország a klímabajnokok közé tartozik, ugyanis már 2018-ban 33 százalékkal csökkentette a széndioxid-kibocsátást az 1990-es értékhez képest, és vállalta, hogy kibocsátását 2030-ra 55 százalékkal csökkenti, 2050-ig pedig karbonmentes lesz.
(MTI/Felvidék.ma)
