Komárom városa május derekán megkezdte a Vág árterében a szúnyoggyérítés első fázisát, amit biológiai eljárással végeznek. A szakemberek a szúnyogok legnagyobb tenyészhelyein vetették be a VECTOBAC G elnevezésű szert. Mára mintegy 50 hektárnyi területet kezeltek le, de 1700 hektár kezelésére lenne szükség – mondta Soós Tibor, aki a szúnyoggyérítés terén több évtizedes tapasztalattal rendelkezik.
„A biológiai lárvagyérítés során egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatunk a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe. A környezetbarát szer kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre”
– húzta alá, hozzátéve, ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával.
Jelenleg a Kubikokban, a Vág árterében, a Vág jobb és bal partja mentén és az Apáli területén végezték el a biológiai lárvagyérítést.
A Nyitra folyó torkolatánál lévő Nagy-Apáli már az ötödik védettségi fokozatba tartozik, ahol még ezt sem lehet alkalmazni, pedig ott van a legtöbb szúnyog – magyarázta. Ezért a szúnyoggyérítés második fázisában azokat kémiai úton gyérítik majd.
Szlovákiában az önkormányzatok nem kapnak az állami költségvetésből támogatást a szúnyoggyérítésre
A szakember szerint végleges irtásról nem beszélhetünk, ezzel a módszerrel legfeljebb 70 százalékkal lehet lecsökkenteni a szúnyogpopulációt. „Amikor túlszaporodás van, akkor van probléma. Jelenleg jól állunk, nem lesz vészhelyzet, bár májusban sok csapadék esett, de ha nem árad tovább a víz, akkor lehet, hogy a nyár idén elfogadható lesz” – fogalmazott Soós Tibor.
Megjegyezte, a biológiai gyérítés lényegesen drágább, mint a kémiai. Hatékonynak pedig csak akkor hatékony, ha megfelelő időben kezelik a területeket.
„Most sikerült az esők után az utolsó 4-5 napban kiszórni a szert. Hasznos lenne a monitoring is, de arra már nincs pénz” – fűzte még hozzá.
Pedig a szakértők által folyamatosan végzett monitoring elengedhetetlen része a biológiai gyérítésnek, mert a tenyészhelyeket és az adott időjárási viszonyokat is figyelembe kell venni a kezelés helyének és gyakoriságának megállapításakor. Hatékonyság tekintetében pedig az lenne a legjobb, ha a környező településeken is végeznék a gyérítést, sőt, az egész Csallóközben, de az önkormányzatoknak jellemzően nincs rá pénze.
Komárom önkormányzata az idei évre 30 ezer eurót különített el erre a célra, ami kevés – állítja Soós Tibor.
„Amíg a kémiai gyérítés során egy hektár kijön 8-10 euróból, addig a biológiai, amikor 5 kilót szórunk egy hektárra, az nagyjából 60-80 euró körüli összegre jön ki. Most 50 hektárt kezeltünk le, de 1700 hektárt kellene”
– folytatta. Soós Tibor szerint a távoli jövőben nemcsak a kémiai, de a biológiai szúnyogirtást is beszüntetik. „Az élet körforgásában a szúnyognak éppúgy megvan a helye, mint nekünk is itt a földön. Meg kell tanulni velük együtt élni” – fogalmazott.
Magyarországon országos probléma – annak megfelelően is kezelik
„Épp most jártak a hivatalban a dél-komáromiak konzultáción. Náluk központilag az országos katasztrófavédelem foglalkozik a problémával” – mutatott rá. Valóban, Magyarországon a 2013-as dunai árhullámot követően az állam úgy döntött, hogy az árvízi védekezés mellett az árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezést is a katasztrófavédelemre bízza. Azóta minden évben a katasztrófavédelem irányítja a szúnyogok elleni központi védekezést.
„Az egységes védekezés így költséghatékonyabb, hiszen
nagy dózisban kedvezményes áron beszerezhetők a védekezéshez szükséges eszközök, illetve a védekezés is összehangolt. A munkálatokat a katasztrófavédelem irányítja, a kezeléseket szakemberek végzik, minden esetben a közegészségügyi hatóság által engedélyezett irtószerekkel.
A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik” – olvasható a belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatóságának honlapján, ahol térképen is mutatják, hogy áll jelenleg a védekezés.
Szlovákiában „csak” a déli régiókat érinti
„Szlovákiában speciális a helyzet azáltal, hogy ez „csak” déli probléma.
Magyarországon országos probléma a szúnyog, ezért országos szinten is oldják, az állami költségvetésből”
– mutatott rá Soós. „Mi második éve alkalmazzuk a biológiai gyérítést, nincs még elég tapasztalatunk vele, ezt is meg kell tanulni. Jellemző azonban, hogy ahol sikeres, ott rengeteg önkéntessel végzik” – jegyezte meg Soós.
Észak-Komárom környékén sok a vizes terület, így fokozott a szúnyogok előfordulása. 2019-ben a földi irtást egészítette volna ki a repülőgépes gyérítés. A
tervezett repülőgépes irtás ellen azonban több lakossági tiltakozás érkezett, petíciós kezdeményezésbe kezdtek a légi szórás ellen, ami így elmaradt. Az önkormányzat pedig felvállalta, hogy 2020-tól biológiai gyérítéssel és földi, kémiai gyérítéssel veszi fel a harcot a szúnyogok ellen.
Központi tervezéssel és állami finanszírozással azonban sokkal eredményesebben lehetne küzdeni a szúnyoginvázió ellen, ráadásul a vizes területek és azok környékének kezelése a legtöbb helyen nem is a helyi önkormányzatok feladata.
Szlovákiában 2005 óta az önkormányzatok nem kaphatnak az állami költségvetésből támogatást a szúnyoggyérítésre. Egy eset képez kivételt: árvíz miatti szúnyogártalom elleni védekezés.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
