Átadták június 8-án a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram részeként 1,7 milliárd forintból megújult mosonmagyaróvári várat – tájékoztatott Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
„Egy nagyszerű vállalkozás befejezését ünnepeljük, amelynek köszönhetően ez a vár csodálatosan megújult” – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi ünnepségen.
Kiemelte: a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram feladata egyrészt az, hogy hitelesen helyreállítsa műemlékeinket, segítségükkel bemutassa múltunkat, másfelől új feladatot találjon az épületeknek, hogy részei lehessenek a 21. század sokszor eltérő igényeket megfogalmazó mindennapjainak.
Az első ütemben 30 műemlék, 18 kastély és 12 vár újul meg országszerte 60 milliárd forintból – mondta a miniszter, hozzátéve: a munka nagy lépésekkel halad, és Mosonmagyaróváron most fontos végállomásra értek.
„Az építkezés, amelynek ezzel az ünneppel a végére értünk, egyszerre szolgálja a múlt bemutatását és a jövő formálását. Az az 1,7 milliárd forint, amelyet a vár felújítására fordítottak, méltó körülményeket teremt itt” – mutatott rá.
A vár története folytonos, ma agrárszakemberek képzésének intézménye, meghatározó szerepet játszik az ország agrárgazdaságának fejlesztésében, hozzájárulva ezzel a vidék megerősödéséhez – hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte: ma, amikor az ország egyik legfontosabb feladata, hogy egyetemeink is felvegyék a versenyt Európa és a világ legjobb felsőoktatási intézményeivel, nagy szerep hárul majd erre az intézményre is.
Mint fogalmazott, „minden olyan felsőoktatási fejlesztést, amelyet a kormány ígért, akár európai uniós, akár hazai költségvetési forrásból, biztosítani fogjuk.”
Hozzátette, hogy ennek köszönhetően a Széchenyi Egyetem és annak valamennyi része, így a mosonmagyaróvári képzés is jobb feltételek mellett folytatódhat.
„Ha Magyarország helyt akar állni a nemzetek versenyében, különösen nagy gondot kell fordítania az agráriumra és az agrár szakemberek képzésére” – szögezte le Gulyás Gergely.
Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy Mosonmagyaróvár ősi vára újjászületett, új funkciókkal bővült, és a városnak továbbra is igazodási pontját és identitásának részét jelenti.
Az újjászületett vár feladata most tartalommal megtölteni a teret – hangsúlyozta, hozzátéve: ez a vár mindig szolgált, hol a védelemért, hol a tudásért, most a szórakozásért és a kikapcsolódásért is, de a tudásban hozzáadott szerepe is egyre inkább felértékelődik majd.
Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy a négy és fél évtized után megújult, helyreállított vár, amelynek turisztikai vonzerejét is fejlesztették, több építési periódusban épült.
A legrégebb óta fennálló délnyugati rész gótikus stílusú, innen egy különleges lelet is előkerült, egy gótikus kőcímer, amely egyedülálló a magyar emlékanyagban – közölte.
Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál, az osztrák és a szlovák határtól 15 km-re, az M1-es autópálya mellett fekszik. A település helyét a kedvező természetföldrajzi adottságok jelölték ki. Már a római korban Ad Flexum néven katonai tábor és hozzá kapcsolódóan polgári település állt itt, amely a limes, a Duna mentén húzódó határvédelmi rendszer része volt. Az államalapítás idején megszervezett Moson megye központja is ide került: előbb a mosoni földvár szolgált ispánsági központként, majd a (magyar)óvári vár lett a megye központja.
(mti/Felvidék.ma)
