Május utolsó vasárnapja a Hősök napja. Ezen a napon emlékezünk meg az első és második világháborúban elesett hős honvédokról, az ismert és ismeretlen katonákról. Pozsonyban immár hagyományosan a Zerge-hegy felé vezető úton, a Szalmakunyhónál található – néhány éve felújított magyar feliratú – emlékmű a Mária-domborművel az emlékezés helyszíne.
Az emlékmű felirata: „a világháború emlékére emelte a 13. honvéd őrszolgálatos pótszázad 1914-1917.”
Az emléknap Hősök vasárnapja, illetve Hősök emlékünnepeként is ismert. 1915. július 19-én báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte gróf Tisza István miniszterelnökhöz írott levelében, hogy „Az országgyűlés hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községben kőemléket állít, amelyre elesett hőseit név szerint bevési…”.
1916 végén felvetésével Kállay Erzsébet udvarhölgyön keresztül Zita királynéhoz fordult, aki azt IV. Károly királyhoz továbbította. Az 1917-es évi VIII. tc. elrendelte, hogy „Minden község (város) […] méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül […] a hazáért életüket áldozzák fel.”
Az 1924. esztendei XIV. tc-re hivatkozó körrendelet a Hősök Emlékünnepét nemzeti ünneppé nyilvánította, kitűzve azt május utolsó vasárnapjára.
1942. április 17-én a Belügyminisztérium, 8 napra rá a Honvédelmi Minisztérium rendelte el a második világháború hősi halottai nevének felvésését az első világháborús emlékművekre, és emléküknek is adózzanak az ünnepségeken.
Május 31-én József főherceg országzászlót avatott a budapesti Szabadság téren, s egyúttal már a mindkét világháborúban elesett honvédekről megemlékezett. Utoljára 1944-ben volt nagyszabású rendezvénysorozat. 1945. május 27-én még megemlékeztek a Hősök napjáról, ´46-tól viszont már elmaradtak a hivatalos megemlékezések. 43 esztendő után 1989. májusának utolsó vasárnapján rendeztek újból hivatalos megemlékezést, mégpedig Szekszárdon, melynek kezdeményezője Erdős László ezredes volt.
Pozsonyban az emlékezés és főhajtás helyszínén, az emlékműnél tízen emlékeztek meg május 30-án délután 16 órát követően a hős honvédekről.
A meghitt, zöld övezetben, szép erdei környezetben levő hely a Mária-szoborral mindig alkalmas az ájtatosságra, litánia imádkozására, fohászra, elmélkedésre, gyertya-, avagy mécsesgyújtásra, de májusban főleg, hiszen május a Szűzanya hónapja.
(Forrás: www.arcanum.com/Zilizi Kristóf, Felvidék.ma)
