Fotó: Pixabay

Mindez a Focus ügynökség által készített felmérésből derül ki, melyet az IVO, azaz a Közérdekű Kérdések Intézete megbízásából végeztek májusban 512 személy bevonásával. A megkérdezett 18 és 29 év közötti fiatalok 50 százaléka tervezi az ország elhagyását. Az úgynevezett agyelszívás szempontjából tehát 137 ezer képzett fiatal jelent kritikus csoportot.

A megkérdezettek 14 százaléka tartós távozásra készül, 36 százalékuk pedig csak egy meghatározott időre hagyná el az országot. A távozni készülők között több a hallgató, mint a már végzett diplomás.

A Szlovákiát elhagyni készülők 35 százalékának végleges a döntése, 39 százalékuk pedig feltételezhetően távozik az országból. Az egy időre távozni készülők közül csak 8 százaléknak szilárd az elhatározása, 34 százalék feltételezhetően távozik, 58 százalékuk pedig mérlegeli a döntést.

„A legnyomósabb okok, melyek miatt a távozást fontolgatják, szociális-gazdasági és politikai jellegűek.

Az indokok között szerepel az alacsony életszínvonal, a kevés munkalehetőség, a szociális rendszer hiányosságai, például a nyugdíjbiztosítás, illetve a szociális juttatások terén. Az országból való távozásra késztető okok között szerepelnek továbbá az állami és közintézmények működésének hiányosságai, ez a második legfőbb indok” – közölte az IVO elemzője, Marián Velšic.

Mint megjegyezte, az ország imázsának szempontjából nem a legjobb ajánlólevél, hogy az távozásra késztető okok között szerepelnek a demokrácia hiányosságai, a politikai kultúra hiánya, továbbá a korrupció és a klientelizmus.

Külföldre leginkább az ottani magas életszínvonal, a munkalehetőségek széles választéka, az idegen nyelvek ismeretének tökéletesítése, idegen ország, emberek és kultúra megismerésének lehetősége csábítja a fiatalokat. Ugyancsak vonzóak számukra a külföldi tanulmányi lehetőségek, az oktatási rendszer színvonala, a tanulmányi lehetőségek széles választéka, a tudomány és kutatás fejlettsége. A célországok között dominál Csehország, Németország, Nagy-Britannia, Ausztria, Spanyolország, az USA, Kanada, Svájc, Olaszország és Dánia.

A megkérdezett hallgatók 61 százaléka vallotta, hogy megfordult a fejében az ország elhagyásának gondolata. Csaknem minden ötödik válaszadó (19%) tartós távozást fontolgat, 42 százalékuk szilárd elhatározásra jutott, további 48 százalék azt mondta, feltehetően távozik az országból. A hallgatók csaknem fele (43%) legalább egy bizonyos időre külföldre kíván menni, ebből 52 százalék még mérlegeli a döntést.

A tartós külföldre költözést leginkább a humán és művészeti tárgyakat hallgatók mérlegelik (29%), illetve a műszaki tudományokat tanulók (25%), továbbá a természettudományi tantárgyakat, matematikát és informatikát tanulók (22%). Az egészségügyi irányzatokra járóknak ugyan csak a 17 százaléka mérlegeli a külföldre távozást, viszont ők a leginkább eltökéltek.

Azoknak a friss diplomásoknak az aránya, akik tartós távozást mérlegelnek, 10 százalék, s mindössze 23 százalékuk döntése végleges. Egy bizonyos időre a megkérdezettek 29 százaléka távozna.

Az ország elhagyásáról főleg a természettudományi, matematikai és informatikai végzettségűek beszéltek. Tartósan elhagyná az országot a megkérdezettek 11 százaléka, egy bizonyos időre pedig 43 százalékuk. A legtöbbjük (73%) még mérlegeli a döntést. Távozást mérlegelnek a humán és művészeti irányzat, valamint az egészségügyi irányzat képviselői is.

(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)