Fotó: pluska.sk

A korábban születettek még emlékezhetnek a Salamon Béla alakította kisemberre, Pomócsira, aki legendássá vált „ha én egyszer kinyitom a számat, ha én egyszer elkezdek beszélni” kijelentése nyomán meggyőződhetett az örök igazságról, miszerint „mindenkinek van vaj a fején”. Pomócsi „életmentő” tapasztalata jut az ember eszébe akkor is, ha politikai életünk keserű realitását szemléli.

Vajon mi az oka, hogy a korrupciós ügyek ellenére a választók nem „írták le“ a Smert és a Hlast? A Webnoviny.sk elgondolkodtató írást jelentetett meg Igor Stupňantól, aki a címben szereplő jelenségre kereste a választ. Az alábbiakban erről olvashatnak.

A jelenlegi kormánykoalíció korrupcióellenes programjával nyert a választáson és jutott hatalomra, melyet a közvélemény nagy várakozással fogadott. A rendőrségnek, ahogy a politikusok ismételgetik, nincs már megkötve a keze, aminek eredményeképpen a NAKA számtalan akciót hajtott végre. Ezeket a Smer több jelöltje elleni vádemelések, letartóztatások sora követte, ami azonban a Smert politikai szempontból nem fektette két vállra. A korábbi domináns kormánypártot és annak vezetőjét, Robert Ficót inkább tizenegy képviselőjének a távozása érintette kedvezőtlenül, élükön Peter Pellegrini volt kormányfővel, aki megalapította a konkurens, ugyancsak szociáldemokrata Hlas pártot.

Az AKO legutóbbi közvélemény-kutatása alapján a Hlasnak és a Smernek több képviselője lenne a parlamentben, mint a jelenlegi koalíciónak összesen. Ráadásul Pellegrini, Fico volt párttársaként a legszavahihetőbb politikusok közé számít, preferenciák tekintetében pedig a Hlas a legerősebb párt.

A választást követően Ficót nemcsak az Igor Matovič (OľaNO) mozgalmától elszenvedett vereség rázta meg, hanem az említett képviselők távozása is. Ősztől azonban újra tele van energiával, a Smer népszerűsége pedig nő, a felmérések alapján 10–12 százalékos.
A Hlas az utóbbi hónapokban a preferenciák szempontjából gyengült, ám továbbra is 20 százalék feletti a támogatottsága és népszerűségét tekintve vezet a pártok között. Felmerül tehát a kérdés, hogy a korrupciós botrányok miért nem mutatkoznak meg a Smer és a Hlas támogatottságában?

Ján Baránek politikai elemző a Smer és a Hlas népszerűségével kapcsolatban két tényezőt említ. Az első az, hogy a hírközlő eszközök folyamatosan ezekkel az ügyekkel foglalkoznak, az emberek pedig már unják ezt.

A másik pedig, hogy a Smer választói egy részét rögtön az elején elvesztette. „Ami a támogatottságot illeti, akik el akartak fordulni a párttól, azok már megtették. A többieket pedig nem érdeklik a botrányos ügyek, esetleg kisebb rossznak tartják annál, ami most történik, nevezetesen a jelenlegi kormány járványhelyzetben tanúsított alkalmatlanságánál“ – állítja Baránek.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a jelenlegi kormány botrányaival viszont nem foglalkoznak, azok következmények nélkül maradnak. Példaként említette az antigénalapú tesztek vásárlását, vagy azt, hogy egy Ľudovít Makóhoz közeli cég nyert állami megrendelést.

„Az embereknek az a véleményük, hogy mindannyian egyformák, ennek ellenére viszont csak a Fico-kormányok korrupciós ügyeivel foglalkoznak. Mindeddig nem esett szó a Dzurinda-kormány, illetve a jelenlegi kormány botrányos ügyeiről, ezekért senkit sem vontak felelősségre“ – emlékeztetett Baránek, hozzátéve, hogy az emberek érzékelik a megkülönböztető hozzáállást.

Václav Hřích szociológus arra hívta fel figyelmet, hogy még csak most kezdődnek a bírósági eljárások, az emberek pedig kivárják, hogy miként végződnek.

„A jogerős ítéletek befolyásolhatják a pártok népszerűségét, de amíg folyamatban lévő ügyekről beszélünk, melyekről mást mond a koalíció és mást állít az ellenzék, az emberek nem látják tisztán a helyzetet, várják a bíróságok döntéseit“ – mondta.

Álláspontja szerint a pártok népszerűsége kérdésében nem szabad megfeledkezni a jelenlegi kormánnyal szembeni elégedetlenségről sem. Mindeddig csak Fico és Pellegrini politikai felelősségéről beszélhetünk, melyről majd a választók nyilvánítanak véleményt. A büntetőjogi felelősség megállapítása a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatásköre. Pellegrininek a napokban arra kellett reagálnia, amit a Pénzügyi Igazgatóság volt főnöke, František Imrecze vallott, miszerint 150 ezer eurós kenőpénzt kért. Pellegrini tagadta, hogy ilyesmi megtörtént volna.

Fico már hónapok óta kétségbe vonja a rendőrséggel együttműködő egyik kulcsfontosságú „vezeklő“, Ľudovít Makó, a pénzügyőrség bűnügyi részlege egykori vezetőjének szavahihetőségét. Makó válaszként azt vallotta, hogy Ficóval akkor is találkozott, amikor a Smer már ellenzékben volt és Fico feladatokkal bízta meg. „Amennyiben megbízhatatlan tanú vagyok, vajon miért találkozott velem tavaly nyáron és bízott meg különféle feladatokkal?“ – vetett ellent Makó. Arról azonban nem akart beszélni, milyen feladatokról volt szó.

A Smer elnöke elutasította, hogy találkozott volna Makóval. Egyben azt ajánlotta, hogy a sajtó foglalkozzon inkább Matovič és Makó találkozójával, s azzal, hogy a Makóhoz köthető cég állami megrendeléseket kapott a Szlovák Postától.

Baránek szerint ezután derül ki, milyen hatása lesz Makó vallomásának Fico politikai jövőjére. „Makó sok mindent összehordott, nehéz megmondani, mi ebből az igazság. Ezt megerősítette a főügyész és a Szlovák Információs Szolgálat jelentése is, melyet felolvastak a parlamentben. Fico pedig felhasználja ezt, sajtótájékoztatót rendez és a választók egy része számára ez meggyőző lehet“ – véli az elemző.

Hřích szerint számolni kell azzal, hogy a választó nem ismeri ki magát a különböző botrányos ügyek szövevényében, melyekről a sajtó hírt ad. „Minél bonyolultabb, kaotikusabb egy ügy, annál kevésbé ismerik ki magukat benne, s annál inkább hajlamosak tartózkodóan, kétkedéssel viszonyulni azokhoz“ – véli a szociológus.

A politikusok népszerűségét befolyásolhatja a NAKA televíziós kamerák előtt zajló akciója. Viszont vezető politikus ellen utoljára nagy sajtóérdeklődés mellett még az első Dzurinda-kormány idején léptek fel. Mindez 2000 húsvétján történt, miután Vladimír Mečiar (HZDS) volt kormányfő hosszú időn át nem volt hajlandó megjelenni a kihallgatáson. Erre a rendőrség robbanóanyagot alkalmazva hatolt be trencsénteplici villájába, majd kivezették a házából.

Azzal a dilemmával, hogy mikor száll ki hozzá a NAKA, most Fico és Pellegrini szembesül. Utóbbi az állítólagos kenőpénzzel kapcsolatban kijelentette, nem feltételezi, hogy ez megtörténjen. „Miféle országban élnénk, ha egy ártatlan embert elvinne a NAKA? Mit akarhatnának tőlem?“ – tette fel a kérdést Pellegrini, hozzátéve, elég őt felhívni és bemegy a rendőrségre felvilágosítást adni.

Matovič tavaly áprilisban a kormány iránti bizalmi szavazáskor arról beszélt, hogy Fico aljas módon támad, a kormány lépéseivel riogatja az embereket és demoralizálja a társadalmat. „Az ő helyében csendben ülnék és várnám, mikor dörömbölnek a NAKA emberei az ajtómon“ – jelentette ki Matovič.

Baránek elmondta, nem tudja megjósolni, hogy a NAKA valóban bevetésre indul-e Ficóhoz és Pellegrinihez, de nem tartja valószínűnek. Más dolog, hogy beidézhetik őket. „Ha Fico elkezdene beszélni, nem tudni, mi lenne a vége. A most kormányon lévők is nagyon jól tudják, hogy Fico és Pellegrini nagyon sokat tud. Nem tudom, mennyire érzik magukat veszélyben“ – tette hozzá.

(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny.sk)