A városban egykoron és részben ma is lakó nemzetiségek kultúrája és népmesehagyományai kerültek az augusztus 14-ei ipolysági, egész napon át tartó családi rendezvény középpontjába. A Honti Múzeum területén megvalósuló eseményen a látogatók a magyar, a szlovák, valamint a roma és a zsidó néphagyomány elemeivel és az adott nemzetek népmeséivel ismerkedhettek meg.
A családi program a Múzeumok éjszakája rendezvényfolyam keretei között valósult meg.
„Idén kibővítettük a rendezvényt. A négy nemzet városa című pályázat keretén belül a városban élt vagy élő történelmi nemzetek történelmét és kultúráját mutatjuk be”
– nyilatkozta a Felvidék.ma megkeresésére Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Simonyi Galéria vezetője, a program egyik koordinátora.
A délutáni programon belül a magyar, a szlovák, a zsidó és a roma kultúra mesevilágába kalauzolták a részvevőket. A négy nemzetiség népmeséit az adott nemzetiségtől eltérő nyelven mutatták be.
Az interaktív elemekkel átszőtt mesedélutánon Forgács Miklós, a Kassai Thália Színház rendezője és dramaturgja tolmácsolásában a Fehérlófia népmese hangzott el szlovák nyelven. A mesélés bizonyos szakaszaiba bekapcsolódott a hallgatóság is.
Babindák István roma közösségszervező, a csatai Romane Jíle szervezet vezetője, zenész és költő roma népmesét adott elő magyar nyelven. A zenés interaktív foglalkozás keretében a múzeum udvarán a gyerekeknek egy roma népdalt is megtanított, emellett pár roma kifejezést is elsajátíthatott a közönség.
Borbás Gergő, a budapesti ifjú színművész zsidó tanmesét dolgozott fel magyar nyelven a hallgatósággal. Ebben az esetben is bemutatta az adott kultúra alapszegmenseit, a zsidó vallás és népszokások hagyományait.
Végezetül N. Tóth Anikó egyetemi oktató, író szlovák népmesét adaptált magyar nyelven. Itt is középpontba került a szlovák néphagyomány, a nyelvi kifejezések, a közös hagyományokkal egyetemben.
Az Ipoly menti városban évtizedeken, évszázadokon keresztül békességben éltek az adott nemzetiségek tagjai.
A második világégés előtt jelentős zsidó közösség élt a városban, köztisztviselők és közéleti személyiségek sorát adva a város fejlődéséhez. Sajnos jelentős hányaduk a holokauszt áldozatává vált, mások a borzalmakat követően végleg elhagyták Ipolyságot.
A roma közösség tagjai között a történelem folyamán számos jeles prímást, muzsikust találunk. Volt olyan időszak, amikor több ismert és elismert cigányzenekara volt a városnak. A helyi és a környékbeli fellépések mellett a magyar fővárosba és más világvárosokba is számtalanszor eljutottak.
Ugyancsak a néphagyomány felelevenítést szolgálta a magyar és szlovák népdalok eléneklésével és eljátszásával egybekötött foglalkozás Alt István vezetésével.
A programot az előző évekhez hasonlóan ügyességi, népi, valamint ismeretterjesztő játékok és esti kincskeresés színesítette.
Az esemény a KUTMINOR támogatásának köszönhetően valósult meg.
(Felvidék.ma)
