Magyarország jelenlegi államfőjének, Áder Jánosnak hamarosan lejár a második ciklusa, így az Alkotmány értelmében új köztársasági elnököt kell választania az országnak 2022 elején. A témával kapcsolatban egyelőre nem látott napvilágot egy jelölt neve sem, a baloldali pártok ugyanis az előválasztásukkal vannak elfoglalva, míg a kormánypártok a kormányzással. Ugyanakkor nem elhanyagolható szempont, hogy az új köztársasági elnököt még a 2022 áprilisi parlamenti választás előtt meg kell választani, tehát kilétéről még az Országgyűlés jelenlegi összetétele dönt.
A parlamenti képviselőkkel rendelkező Mi Hazánk Mozgalom mindenkit megelőzve jelentette be, hogy él alkotmányos jogával és jelöltet állít az államfői poszt betöltésére, aki nem más, mint a Felvidéken és az anyaországban is nagy elismertségnek örvendő Popély Gyula történész.
„Dr. Popély Gyula felvidéki történész, az MTA doktora lesz a Mi Hazánk államfőjelöltje. Szimbolikus, hogy a nemzet összetartozását is megtestesítő jelöltet állítunk a legfőbb közjogi méltóság betöltésére, aki nemcsak tudományos munkásságát tekintve kiemelkedő, de nemzeti elkötelezettségéről is számos alkalommal tanúbizonyságot tett. Életútjában nincsenek vargabetűk, közéleti szerepvállalása során mindig kiállt a magyarság ügye mellett, többször komoly egyéni áldozatokat is vállalva. Ezt kevesen mondhatják el magukról, és ezért is tudom kiemelkedően tisztelni.
A hazának ebben az időszakban, amikor a legalapvetőbb értékeinket, a családot, a nemzetet, az emberi szabadságot támadják, olyan államférfiakra van szüksége, akik rendíthetetlenül képviselik a haza védelmét. Popély Gyula ilyen” – olvasható Duró Dóra hivatalos Facebook-bejegyzésében.
Popély Gyula a kelet-felvidéki Abarán született 1945. június 8-án. A gimnáziumot 1959 és 1963 között Nagymihályon, felsőfokú tanulmányait pedig 1963 és 1968 között a pozsonyi Comenius Egyetemen végezte. 1968 és 1972 között a pozsonyi és szenci magyar gimnázium tanára. 1970-től egyetemi doktor, 1972–től 1981-ig a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének aspiránsa, majd tudományos munkatársa. 1978-tól a történettudomány kandidátusa. 1981 és 1990 között a Szlovák Szakszervezeti Iskola Üzemtörténeti Szekciójának tudományos munkatársa. 1985-ben a magyar iskolák felszámolása elleni mozgalom egyik szervezője volt. 1991 és 1997 között a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója. 2000 februárjában lett a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, majd 2001-től 2005-ig tanszékvezető docense. 2001-től az MTA nagydoktora. 2002–től 2004-ig a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese, majd 2006-ig rektorhelyettese. 2005-ben habilitált egyetemi tanár lett. Előadóként oktatott a felvidéki Selye János Egyetemen is.
1964 és 1968 között a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub alapító tagja. 1968–1970-ben a Magyar Ifjúsági Szövetség egyik szervezője. 1968-tól a Csemadok tagja. 1978 és 1989 között a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságában dolgozott.
Szakmai tevékenysége mellett pedig a közélet és a politika sem ismeretlen számára. 1990 januárja és 1990 áprilisa között a Csehszlovák Szövetségi Gyűlés kooptált képviselője. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója. 1992-ben a Magyar Néppárt alapító elnöke, mely a Magyar Koalíció Pártjának 1998-as megalakulása előtt beolvadt az Együttélés Mozgalomba.
Popély számára nem ismeretlen a magyarországi politika sem. Korábban a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben is indult különböző választásokon.
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
