Fotó: NEK

Mindannyiunknak nagyon nagy élmény az, hogy részt vehetünk ezen a Kongresszuson – nyilatkozta Mohos Gábor püspök, a NEK titkárságának vezetője. „Azt tapasztaljuk, hogy a Jóisten tényleg velünk van. Ez egy konkrét tapasztalat itt és most; többekkel beszélgettem és azt a visszajelzést kaptam, hogy sokkal nagyobb élményt élnek át, mint amire számítottak” – tette hozzá, mindenkit arra buzdítva, hogy látogasson el a NEK-re és kapcsolódjon be a szertartásokba. 

„Nem is nagyon találok szavakat, de az biztos, hogy ez a Jóisten nagy ajándéka. Isten szeret meglepő ajándékokat adni nekünk, de nem szabad elfelejteni, hogy nagy mértékben múlik rajtunk minden változás. Nem kézbe kapjuk az ajándékot, hanem a Jóisten összehív minket, hogy működjünk együtt és közösen tegyünk valamit”

– folytatta Mohos püspök. Kiemelte: a rendezvényen mindenki rálelhet arra, mit kell tennie ahhoz, hogy a Kongresszus után jobb lehessen a saját élete. Hogyan tudja megélni a hitét vagy éppen a szeretetet és hogyan tudja ezt közvetíteni a világ felé. Úgy fogalmazott:

„Mi külön-külön kicsik vagyunk, de együtt hatalmas változásokat tudunk elérni és úgy gondolom ennek a Kongresszusnak talán ez a felismerés a legnagyobb ajándéka. Ha a Jóisten hív minket és mi mindent beleadunk, abból valami gyönyörű dolog fog születni.”

Dabóczi Kálmán: A Kongresszus kiindulópontja a közösségnek, az újfajta hálózatszervezésnek

A Hetvenkét Tanítvány Mozgalom elnöke szerint az egész Kongresszus hihetetlen lehetőség, kiindulópontja a közösségnek, az újfajta hálózatszervezésnek, az újfajta evangelizációnak. Mint elmondta, minden olyan aktivitás, mint például a „Bízd Rá Magad” mozgalom,

„lehetőséget ad arra, hogy ami jó, azt összegyűjtsük és így közösen sokkal többeket érünk el”. „A cél az, hogy olyan hálót alkossunk a társadalmon keresztül, amely azt keresi és közvetíti, amiben közösek vagyunk, és nem azt, amiben különbözünk”

– szögezte le. Úgy véli, sokkal több mindenben létezhet összefogás, akár felekezetek között is – úgy is, mint az életvédelem, a családvédelem vagy éppen a természetvédelem.

„Ennek a Kongresszusnak az Eucharisztia áll a középpontjában, egyben figyelmeztet arra is, hogy mindannyian testvérek vagyunk, fel kell ismernünk a szívünk mélyén ezt a hasonlóságot és így az összes aktivitásunk teljesen új keretbe tud illeszkedni”

– tette hozzá, kiemelve: hiszi azt, hogy bármilyen közös aktivitás hatalmas társadalmi erőt és lendületet tud adni. „Az élet védelme, az értékek egyre mélyebb megismerése és megtartása kell álljon a középpontban” – zárta szavait Dabóczi Kálmán.

Gérald Lacroix bíboros, prímás: Felemelő érzés, hogy végül együtt imádkozhatunk

„Hatalmas dolog, hogy egy világjárvány idején a szervezőknek sikerült azt elérniük, hogy ne kelljen törölni az eseményt, csak egy évvel elhalasztani” – mondta el Quebec érseke, aki, mint elmondta, jó ideje nem hagyta el Kanadát, ez az első nemzetközi rendezvény, amire elutazott.

„Felemelő érzés, hogy végül együtt imádkozhatunk, együtt énekelhetünk, együtt ehetünk, megölelhetjük egymást, és az, hogy közösségben lehetünk, ez megerősíti és felerősíti a hitünket”

– mondta, hozzátéve: a maga részéről csak gratulálni tud Erdő Péter bíborosnak és a szervezőknek, hogy „a körülmények ellenére egy ilyen színvonalas eseményt létrehoztak”.

Louis Raphael Sako bíboros: Célom, hogy bátorítsam a keresztényeket otthon

„Az Eucharisztia küldetése nagyon fontos, büszkeség egy keresztény életben” – nyilatkozta Louis Raphael Sako bagdadi érsek. Elmondta, szeretne néhány nagyon fontos üzenetet hazavinni a híveknek Irakba a budapesti Kongresszusról, mint például a béke megtalálását az életünkben.

„Itt Európában az embereknek természetes, hogy szabadok és békében élnek, de az én hazámban háború van és félelem. Mi mindannyian emberek vagyunk és jogunk van olyan alapvető emberi jogokhoz, mint a méltóság és a szabadság. Ez olyan kardinális ideológiája ennek az eseménynek, amit mindenképpen szeretném, ha Irakban is elterjedne – és az is célom, hogy bátorítsam a keresztényeket otthon, hogy maradjanak erősek és tartsanak ki a hitük mellett”

– szögezte le Sako bíboros.

Jose Serofia Palma érsek: Sokan jöttek volna a Fülöp-szigetekről is

„Gyönyörű hagyománya a Kongresszusnak, hogy az az ország, amelyik a legutóbbi rendezvény helyszínéül szolgált, tiszteletét teszi az aktuális eseményen” – mondta a Fülöp-szigeteki Cebu érseke, aki szerint, ha a világjárvány nem tört volna ki, legalább ötszázan utaztak volna ide a Fülöp-szigetekről. Felidézte: az eredeti dátumra, 2020-ra már egy nagyobb csoportot sikerült is összeszervezni, de sajnos csak kevesen tudtak végül jönni.

„Én személy szerint nagyon örülök, hogy itt lehetek, mert minden egyes helyszínnek megvan a maga varázsa és atmoszférája. Nem is szeretném összehasonlítani egymással, mert minden országban teljesen más élménnyel gazdagodik az ember”

– mondta.

Damian Stayne: A Kongresszus a különleges kegyelem pillanata

„Ez a Kongresszus a különleges kegyelem pillanata, amelyért hálát adunk Istennek” – mondta a Coret Lumen Christi katolikus karizmatikus közösség alapítója. Így folytatta:

“Imádkozom, hogy mélyebb kinyilatkoztatást hagyjon minden résztvevő szívében. Vezesse őket arra, hogy kivegyék a részüket Isten népének a Szent Eucharisztia csodálatos misztériumába vetett hitének elmélyítésében.”

(Forrás: NEK/eletunk.net)