Népszámlálást tartanak hétfőtől Horvátországban – emlékeztetett csütörtökön a horvát statisztikai hivatal (DZS).
Az első szakaszban, szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet töltheti ki a lakosság, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kapnak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végzik.
Lidija Brković, a DZS igazgatója arra kérte az állampolgárokat: használják ki az önálló kitöltés lehetőségét, és ezzel járuljanak hozzá az első horvát digitális összeírás sikerességéhez. „Teremtsünk közösen képet Horvátországról” – hangsúlyozta csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Több nemzetiségi szervezet is kampányt indított, hogy a hozzájuk tartozó kisebbségek minél nagyobb számban és nyíltan vállalják nemzetiségüket.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az ernyőszervezet három szakaszban indított kampányt. Az első szakaszban arra buzdított, hogy minél több magyar nemzetiségű, magyarul beszélő horvát állampolgár jelentkezzen biztosnak. Nem hivatalos értesülések szerint a nagy számban magyarok által lakott területeken, járásokban az összeírók fele magyar nemzetiségű lesz – mondta. A második fázisban arra szólítottak fel a Magyarnak lenni jó elnevezésű kampányban, hogy minél többen vállalják nemzetiségüket és anyanyelvüket. Ez mindkettő lezárult – jelezte Jankovics.
A harmadik szakaszban a népszámlálás tisztaságára szeretnének összpontosítani. Állandó telefonos ügyeletet biztosítanak azok számára, akik azt tapasztalják, hogy népszámláló biztosok nem az elmondottak alapján rögzítik az adatokat – magyarázta.
A képviselő reményét fejezte ki, hogy a horvátországi magyarság megfelelő öntudattal rendelkezik. „Kevesebben leszünk, mint voltunk, de reményeink szerint a többségében magyarok által lakott településeken nőni fog a magyarok aránya, mert a többségi nemzetre jellemzőbb az elvándorlás” – fogalmazott Jankovics.
Horvátországban a 2011-es népszámláláson 14 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.
A statisztikai felvétel időpontjában Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt. Ebből 90,42 százalék horvát nemzetiségű, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék. Magyar nemzetiségűnek 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka.
Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok száma (0,94 százalék).
A magyart összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fő), illetve protestánsok (3344).
Bár a statisztikai hivatal közleményében arra figyelmeztetett, hogy a 2011-es adatok az összlakosság definíciójának változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett ismertette a nemzetiségek szerinti áttekintést is honlapján, az 1971 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan.
Ennek alapján 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
Az idei cenzus első eredményei várhatóan 2021/2022 fordulóján lesznek majd hozzáférhetőek. Előreláthatóan – az elvándorlás és más demográfiai okok miatt (évről évre kevesebb gyerek születik) – az új népszámlálás adatai szerint már 4 millió fő alá esik az ország lélekszáma.
(MTI/Felvidék.ma)
