A járványhelyzet miatti megszorításokra ismét a gyerekek fizetnek rá a leginkább, köztük a legkisebbek is, hívta fel a figyelmet a „Dajme deťom hlas” elnevezésű kezdeményezés, mely kifogásolja, hogy a 2 és 12 év közöttiek a Közegészségügyi Hivatal rendelkezése alapján már nem számítanak teljesen beoltottaknak és november 22-től nem vehetnek részt edzéseken és szakköri tevékenységen sem, ha nem estek át a COVID-19-en, illetve nem teszteltetik magukat.
A 12 évesnél fiatalabb gyerekekhez való ilyen hozzáállásra Európa-szerte nincs másutt példa, állapította meg a kezdeményezés nevében Andrea Hajdúchová. „A gyerekeket nem szabadna korlátozni az egészséges fejlődésükhöz szükséges aktivitásokban, s amennyiben ehhez az állam megköveteli a tesztelést, azt térítésmentesen kellene biztosítania“ – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy
a tanulók tesztelését az iskolába érkezéskor biztosítják, ám az iskolán kívüli szakköri és sporttevékenységhez megkövetelik tőlük, hogy külön teszteltessék magukat a mobil tesztelőállomásokon.
Véleményük szerint az otthon végezhető tesztek eredményének érvényesnek kéne lennie a gyerekek számára az iskolán kívüli aktivitásokon való részvétel esetére is, főként ha azt ugyanazon változatlan létszámú csoporton belül végzik.
„A gyerekeket és a fiatalokat, főként a 12 évesnél fiatalabbakat nem veszélyezteti olyan mértékben a járvány, mint a korlátozások hatásai. A jelenléti oktatás és az iskolán kívüli aktivitások szabályait úgy kell meghatározni, hogy ne teremtsünk semmilyen megkülönböztető korlátozásokat. Amennyiben például megköveteljük a tesztelést, azt ugyanolyan feltételekkel kellene biztosítani, mint az iskolába járáshoz, tehát ingyenesen“ – fejtette ki Matej Stuška a Rodičia.sk társulás képviseletében.
Andrea Hajdúchová mindezt azzal egészítette ki, hogy a harmadik hullám kezdete óta a gyerekek és a 19 évesnél fiatalabbak a kórházi kezelésre szorulók töredékét képezik (az augusztus 23-tól november 21-ig kórházi kezelésre szoruló 11 833 személy 3,76 százalékát).
„Annak ellenére, hogy a gyerekek nem terhelik le az egészségügyet, már az előző tanévekben is feláldoztuk őket a veszélyeztetett csoportok védelme érdekében, melyeket – nem a gyerekek miatt – mégsem sikerült megvédeni. Két évbe telt, míg tudatosítottuk az iskolák jelentőségét. Mennyi időre van még szükségünk ahhoz, hogy rájöjjünk, a gyerekek egészséges fejlődéséhez szükség van a sport- és szabadidős aktivitásra?“ – tette fel Hajdúchová a kérdést.
Arra is emlékeztettek, hogy a gyerekek számára hozott korlátozások megsemmisítőek a gyerekekkel foglalkozó klubok és polgári társulások részére, és veszélybe sodorják az ifjúsági szabadidős és sporttevékenységekre irányuló ágazat fenntarthatóságát, mely rendkívül fontos az ifjúság egészséges fejlődése szempontjából. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hasonló korlátozásokra nincs példa Európa fejlett országaiban.
„Hollandiában például, mely november 13-tól szigorított a járványügyi előírásokon, nem korlátozzák a gyerekek művelődési és sporttevékenységét. Az oltottak – teszteltek –betegségen átesettek rezsimben Covid-útlevelet kérnek a vendéglőkben, színházakban, mozikban és a sportpályákon, viszont a sporttevékenység terén a 18 év alattiak kivételt képeznek ez alól. Svájcban a romló járványhelyzet miatt ideiglenesen 16 éves kortól kérik a Covid-útlevelet, viszont itt is kivételt képez a változatlan összetételű csoportokban folytatott sport- és művészeti tevékenység, s Belgium sem korlátozta a szigorításokkal a sportedzéseket. Csehországban a szolgáltatóegységek áttértek az oltottak – betegségen átesettek rezsimre, ez alól azonban ott is kivételt képeznek a 12 évesnél fiatalabb gyerekek, a 18 év alattiak pedig ingyenes tesztelésre jogosultak“ – emlékeztetett a „Dajme deťom hlas” kezdeményezés.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
