Péntek délután került sor a Csemadok Komáromi Területi Választmánya és a Coexistencia Polgári Társulás által közösen rendezett Esterházy János – Isten szolgája című kiállítás megnyitójára és az azt követő műhelykonferenciára a Csemadok komáromi székházában. A kiállítás anyaga a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség jóvoltából került a Komáromi járásba, ahol egy hónapon keresztül vándorol különböző oktatási és kulturális intézményekben.
Petheő Attila, a Csemadok Komáromi TV elnöke portálunknak elmondta, az Esterházy János életművét bemutató többnyelvű roll-up kiállítás mellett a komáromi református egyház huszadik század eleji történetét mutatták be Tömösközi Ferenccel. „Célunk, hogy megmutassuk, nemcsak egy-két ember volt itt a Felvidéken, akikre büszkék lehetünk és példaként állíthatunk az utókor elé” – fogalmazott. Mint mondta, vannak olyan emberek és közösségek, akikre és amelyekre méltán büszke lehet a felvidéki magyar közösség. „Ezekre akár regionális, de akár települési szinten fel kell hívni a figyelmet, példaként közösségünk elé állítani, életútjuk bemutatásával a közösséget építeni” – vélekedett.
A két világháború közti felvidéki magyar időszakot bemutató konferencián Tömösközi Ferenc, Fejezetek a Komáromi Református Egyházmegye 1919-1923 közötti történetéből című előadásában bemutatta, milyen nemzetmegtartó élet folyt a jelenlegi Komáromi járás területén.
„Egy olyan időszakról beszélünk, amikor az itt élő magyarok elveszítették a talajt a lábuk alól. Több tízezren, de százezres nagyságrendről is beszélhetünk, elhagyták a szülőföldjüket. De maradt itt egy mag, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ezen a földön tovább létezzen a református egyház, a református oktatási rendszer, ami a későbbiekben az alapját képezte a világháború utáni oktatási rendszernek” – magyarázta Petheő.
Saját előadásáról elmondta, Csekes Bélát, a dunaradványi lelkészt úgy mutatja be, mint a nemzetközi kapcsolatok kiváló ápolóját. „Előadásomban bemutattam a búcsi születésű lelkész életútját, aki Magyarországon tanult, majd az Amerikai Egyesült Államokban, illetve a Kárpát-medence különböző helyein szolgált, végül Dunaradványra került lelkésznek. Az ő élete példa arra, hogy a felvidéki nemzetmegtartó lelkészek hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar közösség helyzete a nemzetközi színtéren is ismert legyen” – mutatott rá. Csekes volt az, aki a cseh egyházakkal, nemzetközi szervezetekkel tartotta a kapcsolatot, példa értékű életet élve. „Rendkívül jó, ha fel tudjuk azt mutatni a mostani generációknak, hogy ezek az emberek mind végzettségüket, mind műveltségüket, nyelvtudásukat tekintve felvették a versenyt a többségi nemzettel, vagy akár a környező országok értelmiségével” – jegyezte meg.
Petheő kiemelte, ezért is nagyon fontos munka, amit a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara végez, mert olyan hagyatékokat, olyan emberek történetét dolgozza fel, majd tárja előbb a szakmai majd a szélesebb nyilvánosság elé, akik méltán érdemesek rá. „Volt egy kiváló felvidéki diplomácia, amit nemcsak egy ember képviselt, de több tucat. Nekünk az a célunk ezzel a műhely-konferenciával, hogy bemutassuk, a két világháború közötti időszakban, amikor több százezerrel lettünk kevesebben, voltak olyan egyének, akik tettek azért, hogy mi most itt lehessünk még, fél millióan” – összegezte.
A tegnap nyíló kiállítást és konferenciát a támogató nevében Gyarmati Tihamér, Nyitra Megye Önkormányzatának képviselője és Csémi Szilárd, az SZMCSSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg. A vándorkiállítás a jövő hét folyamán megtekinthető a Csemadok Kossuth téri székházában.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
