Ma ünnepli századik születésnapját Alt Ernő nyugalmazott patikus, egykori járási gyógyszerész, a lévai Barsi Múzeumban található patikamúzeum megalapítója. Alt Ernő a régi polgári Léva egyik utolsó képviselője a járási székhelyen.
Idősebb Alt Ernő és Tóth Mária Ilona gyermekeként született 1921. december 15-én Léván. Szülővárosában végezte elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait. 1943 októberében lépett be a magyar hadseregbe. A második világháború végnapjaiban nyugati hadifogságba került, ahonnan 1946 nyarán tért vissza a szülőföldjére.
1951-ben a pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett gyógyszerészeti diplomát. A tanulmányait követően Léván helyezkedett el, a város legrégebbi, 1664-ben alapított Fekete Sas gyógyszertárában. Még ebben az évben megházasodik, neje Lengyelfalusi Sarolta lett.
A hatvanas években járási főgyógyszerésszé nevezték ki. Abban az időben tizenkét patika felügyeletét végezte. A patikamentés is ekkor kezdődött Alt Ernő életében.
Az ötvenes évek végén az egykori Fekete Sas patika épületét a hivatal bezáratta. A nagy múltra visszatekintő gyógyszertár bútorzatát, használati eszközeit Alt Ernő megmentette. A hatvanas években a város másik igen jelentős múltra visszatekintő, Arany Korona patikáját felújították. Irányítása alatt a gyógyszertár Csehszlovákia legkorszerűbben berendezett patikájává vált.
A gyógyszertár régi berendezéseit szintúgy összegyűjtötte. Ez képezte az alapját a későbbi patikamúzeumnak.
Gyűjtőszenvedélye már gyerekkorában megmutatkozott. Jelentős archeológiai, néprajzi és gyerekjáték-gyűjteményre tett szert. Sajnos a második világégés során nagy részük odaveszett – fogalmaz egyik visszaemlékezésében.
Ugyanebben az írásban jegyzi meg:
a Fekete Sas patika misztikus hely volt számára, amelynek hangulata a történelmi múltat idézte.
Járási főgyógyszerészként is feladatai között szerepelt a gyógyszerészettel kapcsolatos régi dokumentumok és felszerelések gyűjtése. Több mint ezer darabot számláló gyűjteményében a legértékesebb dokumentumok között tartják számon a 18. és 19. században Léván szolgáló gyógyszerészek jegyzeteit. Idővel feldolgozta a lévai gyógyszerészet történetét is.
A gyűjteményéből 1971-ben nyílt állandó kiállítás a lévai várban lévő Barsi Múzeumban. Az egyedi tárlat az első patikamúzeum Szlovákia területén. A múzeumot részletesebben ITT mutatjuk be.
A tágas helyiségben az 1823-ban alapított, Arany Korona patika bútorzata kapta a központi szerepet. A míves bútorzatot az előző évszázad hatvanas éveiben cserélték le a gyógyszertár modernizálása során. A tárolókban a gyógyszerészetben használt edények, laboratóriumi felszerelések, csomagolóanyagok kerültek elhelyezésre. Ugyancsak megtalálhatóak a már említett begyűjtött kordokumentumok is, szakirodalom, diplomák, receptek és levéltári anyagok. A lévai patikák történetéről ITT olvashatnak további részleteket.
A nyolcvanas évek közepén nyugdíjazták. Azóta gyermekeinek, unokáinak és dédunokáinak él. A közelmúltig még maga gondozta kis szőlőjét. Emellett méhészettel is foglalkozott. Méhészeti gyűjteményét szintúgy a Barsi Múzeumnak adományozta.
Számos publikáció szerzője. 1984-ben jelentette meg a Lévai járás gyógyszerészeti története 1664–1984 című kiadványt. A lévai kórház alapításának századik évfordulója alkalmából szerzőtársaival egyetemben 1985-ben megírta az egészségügyi intézmény történetét. Emellett feldolgozta a járás méhészetének történetét is.
Megálmodója és szervezője volt a gyógyszerészek szakmai találkozóinak. Az Országos Gyógyszerészeti Napok elnevezésű eseményt 1972-ben rendezték meg első alkalommal a járási székhelyen.
Alt Ernő a tíz évtized alatt végignézhette a polgári kisváros teljes átalakulását. Mint Novák Mezőlaky Margaréta Léva című kötetében elmondja: „Sajnos a kisváros arculatát az ötvenes években néhány érzéketlen építész negatívan megváltoztatta. (…) Lebontották a város jellegzetes épületeit, köztük a Kaszinót, mely a helyi irodalmi élet központjának számított.”
A második világháború előtti korról eképpen vall a könyvben: „itt és ekkor senkinek sem fájt a magyar, vagy a szlovák beszéd.”
Számos kitüntetés birtokosa. Legutóbb, idén a Magyar Honvédelmi Minisztérium kitüntetésében részesült, mint a Magyar Királyi Honvédség egyetlen élő egykori felvidéki katonája. 2016 tavaszán a város díszpolgárává avatták. Nagy örömmel fogadta a kitüntetést, mint akkor megjegyezte: „Léván éltem, itt működtem. Immár kilencvenöt éve élek ebben a városban, s nagyon büszke vagyok erre.” 2002-ben a Barsi Múzeum Hulják Pál-éremmel tüntette ki.
Isten éltesse a kerek jubileumát ünneplő Alt Ernő bácsit!
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
