Az elmúlt két évet a Covid-válság határozta meg, ez folyt és folyik a médiából most is. Jóval kevesebb hírt kapunk más témákban, pedig vannak napjainkat befolyásoló kérdések.
A szlovákiai médiában nem lett kiemelt téma az energiaárak változása, pedig ez bizony a mindennapi életünket érinti. A lakosság még talán nem tudatosította, hogy jelentősen megugrik a gáz és az áram ára. Az önkormányzatok is most kezdenek ráébredni, hogy mi történt.
Röviden: mivel az országban a szolgáltatók a világpiaci árak szerint számolják ki az aktuális ajánlatokat, ezért a lejáró „fix”, úgynevezett lekötött árakat az új szerződésjavaslatban már e szerint szabják meg falvainknak és a vállalkozóknak is.
Konkrét példa: Csallóközcsütörtökben a község az előző évben 12 ezer eurót fizetett a gázszolgáltatónak, ám a december végén lejárt szerződés miatt új ajánlatot kaptunk, mégpedig 48 ezer euróra (benne az ár 109 euró/MWh volt). Jeleztem, hogy rossz fogyasztási értékkel számoltak. Tisztáztam, mennyi a fogyasztás (bár ezt természetesen a gázművek méri, mely az ajánlatot teszi) és kértem az új árjavaslatot, mely másnap 154 euró/MWh volt. Teljesen értelmetlen a legmagasabb áron lekötni, ki kell várni, gondoltam. 2022 januárjában már „csupán” 79 euró lett az ár, így összességében sikerült február 1-től egy évre „csupán dupla áron lekötni” a községünknek szükséges gázt.
Más kérdés, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete nem javult. A válság kezdete óta tudjuk, hogy a megugró munkanélküliség csökkenő személyi jövedelemadó-befizetést jelent, mely pont az önkormányzatoknál jelent bevételhiányt.
Egyszerűbben, ha nincs alkalmazott, aki adózik, akkor nincs mit az önkormányoknak „visszaosztani”, ergo nem lesz pénz útkarbantartásra, óvodafejlesztésre, közvilágításra stb. A jelenlegi kormány hatalomra kerülését követően azt vártuk, hogy szemléletváltásra kerül sor az önkormányzati szféra tekintetében. Ez valójában megtörtént, de ki kell mondani, nemhogy stagnál, de rosszabb lett a helyzet!
Az önkormányzatokra lőcsölték az összes „világmegváltó ötlet” kivitelezését, nyakunkba zúdult a tesztelés, de álltuk a sarat. A pénzügyi kiesésben semmilyen plusz állami támogatást nem kaptuk, de legyek pontos: vehettünk fel kamatmentes állami kölcsönt.
A napi szinten új reformokkal kecsegetető (aktuálisan) pénzügyminiszter adóreformot javasol a béradóknál, ám ezzel gyakorlatilag likvidálná a településeket. Ami öröm, hogy bár hetente vannak világmegváltó, szép számokkal és táblákkal tarkított sajtótájékoztatók, nem fogadtak el semmilyen befagyasztást az önkormányzatoknál.
További tény, hogy az előrejelzések szerint a gazdasági helyzet csökkenő bevételeket hoz majd és drasztikusan növekvő kiadásokat, ezért is döbbenetes, hogy az egyébként jogos bérnövelést a közszférában semmilyen pluszforrással nem támogatják. Hogy miből fogjuk ezt kigazdálkodni, azt nem tudom. Ilyen volt a helyzet pár éve is, amikor kényszerből az összes település jelentősen emelte a helyi adóit. Ez a szokás most sem változik, megint csak az önkormányzatok kalapjával (forrásaival) köszöngetnek!
Mondanám, hogy majdnem pozitív hír:
az EU Petíciós Bizottsága a napokban tárgyalja azt a beadványomat, mellyel a tengerszint feletti magasság és nagyság szerinti finanszírozás diszkriminatív hatásait igyekszem orvosoltatni, megbontva az önkormányzatok finanszírozásának gordiuszi csomóját.
Előzetes információim szerint egyébként az egyik szlovák uniós parlamenti képviselő már fúrja a beadványt, pedig ez nem is nemzetiségi téma. Remélem, eszébe jut, hogy: liberté, égalité, fraternité mert valahogy hiányában vagyunk az egyenlőségnek is!
(Őry Péter/Felvidék.ma)
