A lap főmunkatársa, Kövesdi Károly szerint a magyarországi választások legfőbb eredménye, hogy Magyarország magyar ország marad.

„Pedig vasárnap fel volt adva a lecke: sikerül-e a magyar népnek a masszív nemzetközi lejáratókampány és a magyarországi moslékkoalíció, a (természetesen nem létező) háttérhatalom feltétlen kiszolgálói minden mesterkedése ellenére megőrizni a józan eszét, és ismét bizalmat szavazni az Orbán-kormánynak. Sikerül-e távol tartani a Gyurcsány–Bajnai-féle újmarxista–liberális ellenzéket attól, hogy Magyarországot háborús veszélybe sodorják és a magyar népet visszataszítsák az adósrabszolgaság kalodájába. Sikerül-e az Orbán Viktort démonizáló, választási csalástól sem visszariadó ellenzék minden áskálódása ellenére újra kormányra segíteni Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fidesz–KDNP koalíciót” – írja Kövesdi Károly.

közelet

A pontos történéseket Kolek Zsolt foglalta össze A negyedik kétharmad című írásában. „A 2022-es választás előzetesen jóval szorosabbnak ígérkezett. 2010 óta először az ellenzék hat pártja közös listát állítva indult neki a választásnak, de mint utóbb kiderült, összesített eredményük messze elmaradt a négy évvel korábbi szavazatszámoktól. Az újabb kétharmad egyfelől a Fidesz-KDNP kormányzati teljesítményével, másfelől az ellenzék súlyos taktikai hibáival magyarázható. A választók hitet tettek a patrióta politika mellett…”

nagydave

Már csak minket érint az állampolgársági törvény, állítja a Magyar7 legfrissebb számában Nagy Dávid jogász, aki az állampolgársági törvény módosítását előkészítő parlamenti albizottságának tagjaként részt vett a konkrét munkában. Hogy a módosított változat nem olyan lett, amilyet a felvidéki magyarok elképzeltek, nem az ő hibája. „Kimondható, hogy a változások elfogadásával a törvény már csak a felvidéki magyarságot különbözteti meg hátrányosan. Ennek legfőbb oka, hogy bizonyítani kell: a második állampolgárság megszerzésekor az egyén már öt éve rendelkezett külföldi lakhellyel, ahol életvitelszerűen tartózkodott. Ez kizárja a felvidéki magyarokat, akik a magyar állampolgárságot anélkül szeretnék felvenni, hogy elhagyják az országot, a szülőföldjüket. Világosan látszik tehát, hogy a most elfogadott módosítások célja nem a felvidéki magyarság problémájának a megoldása, hanem a Brexit okozta helyzet orvoslása volt” – olvasható az interjúban, amelyet Somogyi Szilárd készített a jogásszal.

piac

Rajkovics Péter annak nézett utána, hogy mi az oka a bevásárlóturizmusnak, annak a szokásnak, hogy nagyon sokan vásárolnak határon túl. Nemcsak most, amikor az árfolyam miatt nagyon megéri, hanem egyébként is. „A szlovák kormány részéről alig látunk proaktív politikai lépéseket az állampolgárok érdekében a nemzetközi tőke előretörése ellen, ami nem valamilyen kommunista tőkeellenességet jelentene, sokkal inkább a piaci mechanizmusok védelme mellett, a polgárok érdekvédelmét. Ezért aztán nincs miért meglepődnünk azon, hogy napjainkban az ország jelentős hányada Magyarországon és Lengyelországon tankol, s ha már ott van, mást is vásárol.”

hatter

Az LNG-messiás érkezése a címe Pomichal Krisztián cikkének, amelyben a cseppfolyósított gáz behozatalának kérdését, illetve annak esélyét járja körbe, hogy mennyire helyettesítheti a tankerekkel érkező gáz az csövön, Oroszországból érkező földgázt. „Az EU 2010-ben még csak földgázszükségletének 68%-át importálta, 2020-ra ez a szám 84%-ra nőtt. Mit ad Isten, a nyugati gőg által orosz bábállamként minősített Magyarország volt azon kevesek egyike, amelyik igyekezett valamelyest mérsékelni ezt a kitettséget.

fokusz

Kínoztak-e ukrán katonák orosz hadifoglyokat, vagy oroszok öltöztek-e be ukránnak, és kínozták magukat? Mit tegyünk, ha már a szemünknek sem hihetünk? A bevezető egy valós helyzetre reagál. A napokban felkerült az egyik videómegosztóra egy ötperces videó, melyen azt látni, hogy ukrán katonák vernek és kínoznak orosz hadifoglyokat. Hasonló jellegű videók mindkét oldalon készültek. És, sajnos, azt kell mondani, a hadifoglyok verése, még ha felháborító is, az enyhébb esetek közé tartozik… Az ilyen helyzetekben ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy valódi, vagy „fake”, álvideó-e az, amit a telefonunk képernyőjén látunk. Haditudósítások a randioldalakon is a címe Kocur László írásának.

iskola

Jog, lehetőség és előny anyanyelven tanulni, írja B. Vida Júlia. Azzal folytatja, hogy „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája.” Ez a bölcsesség Szent-Györgyi Alberttől származik. S nagyon úgy tűnik, igaza volt a Nobel-díjas tudósnak. Nekünk, felvidéki magyaroknak viszont nemcsak az fontos, hogy az iskolákban magas színvonalon és a 21. századnak megfelelően oktassanak, hanem az is, hogy minél több szülő a magyar tanítási nyelvű iskolát válassza gyermekének. Ezért is kísérjük minden év áprilisában fokozott figyelemmel az iskolai beíratásokat. Jövőnk szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hány kisgyermek ül be ősszel az iskolapadokba.

Örök érvényű üzenet a címe Kövesdi Károly recenziójának. „Mennyire lehet időszerű a mai olvasó, különösen a fiatal generáció számára egy, a múlt század elején használt iskolai tanszer? Hiszen palatáblát és palavesszőt napjainkban már csak az egykori népiskolák tantermét bemutató falusi tájházakban láthatunk. A palatábla azonban, mint Mács József regényének a címe is magában hordozza, korokon átnyúló szimbólum, bár egy egyszerű tárgy, ugyanakkor egyfajta deus ex machinaként jelenik meg.”

Hogyan születik a vers? A kérdésre Száraz Dénes adja meg a választ annak kapcsán, hogy a magyar költészet napja és húsvét felé közeledünk… „a szomszédban éppen véres háború dúl. A költészetnek erős táptalaja a szenvedés. Babits Mihályra viszont nem volt annyira jellemző, hogy kiordítsa magából a fájdalmat. Nyugodt, visszafogott, és mondhatni apolitikus volt egész életében, egyben nagyon érzékeny, ami a zseniket általában jellemzi. A Húsvét előtt című versében a véres háború hatására mégis valahogy kirobbant belőle az elkeseredettség! Úgy érezhette, ki kell mondania, amit gondol: a háború malomkövei között őrlődve és szörnyű viharának sodrában áldozatokká válunk mindannyian, géphalál vár ránk, ha nem vigyázunk az életre.

Az isztambuli orvosi akadémia magyar tanárairól olvashatnak a Leporolt históriákban. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal az élen számos magasabb és alacsonyabb rangú honvédtiszt, valamint közhonvéd menekült el Magyarországról és a Török Birodalomban keresett oltalmat, írja Lacza Tihamér.

Nagyon sok magyar emlékmű, emléktábla eltűnt a Felvidéken, vagy átalakított formában, nem az eredeti céljának megfelelően él tovább. A lap korábbi számában bemutatták a körmöcbányai és a hodrusvölgyi 1848-as emlékmű, illetve a Görgei-alagút sorsát, és most folytatják kutatásukat az eltűnt, illetve átalakított felvidéki 1848-as emlékművek nyomában.

Varga Róbert jóvoltából olvashatnak a lőcsei honvédszoborról, a szepesszombati obeliszkről, az iglói emlékművekről, illetve a lerombolt Kossuth-szobrokról.
tajaink

Az étkezési mák lesz a gazdák mentsvára? A CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft.  a Szlovákiai Agrárkamara szakmai támogatásával Kisgéresben rendezte meg azt a szakmai gazdatalálkozót, amelyen magyarországi termeltetők találkoztak bodrogközi és Ung-vidéki mezőgazdasági termelőkkel. Az étkezési mák termesztési technológiáján túl a mákban rejlő perspektívát is bemutatták, írja Molnár Gabriella.

A betegség nem válogat. Egy pici lány olyan dolgokat él át, ami sokakat felemésztene. Rákos daganattal küzd, ami miatt a szeme világát is elveszítheti, de nem adja fel.

Mert a szülei nagyon szeretik, s mert van remény a gyógyulásra. Legalábbis a dunaszerdahelyi Egri Krisztina, Daisy édesanyja ebben bízik, mert bíznia kell. Erről Reczai Lilla cikkében olvashatnak.

Tartanak a bűztől a gútai magán-szakközépiskola diákjai és tanárai, ám heves tiltakozásuk ellenére a napokban rakták le a szennyvíztisztító alapkövét a Nyugat-szlovákiai Vízművek Rt. telepén. A tüntetők elismerik, hogy szükség van rá, de nem az intézmény közvetlen közelében. Azt is fájlalják, hogy az iskolájuk képviselőit nem vonták be az engedélyezési eljárásba, olvasható Nagy-Miskó Ildikó cikkében.

Szobrot kapott Késmárkon Thököly Imre. Erről számol be Oszthatatlan múlt című írásában Fábián Gergely. Győrfi Lajos szobrászművész bronzból készült alkotása a késmárki vár előtt áll. Az ünnepélyen Magyar Levente miniszterhelyettes kiemelte, Thököly Imre személyes példája világít rá a magyarok és szlovákok múltjának oszthatatlanságára. Mint mondta, nincs magyar történelem azon területek nélkül, melyek ma Szlovákiát alkotják, és a szlovákság történelme sem értelmezhető a magyarokétól elkülönülten. Az az állam, amely közel ezer éven át közös otthonunk volt, nemcsak a magyaroké volt, hanem a szlovákoké is, illetve minden nemzetiségé, amely itt élt és hazájának tartotta a Magyar Királyságot.

A ferences templom a Pozsony-Óváros területén jelenleg működő templomok közül a legrégebbi, amely egyben a pozsonyi magyar katolikus közösség lelki központja is. A Ferenciek terén található jelenlegi templom a várban állt régi ferences templom helyett jött létre II. Přemysl Ottokár pusztításai után. A templom átmeneti gótikus-román stílusban, a kolduló rendekre jellemzően egyhajós templomként épült. A templomhajó gótikus presbitériuma és oldalfalai máig megőrizték eredeti állapotukat, ezek a templom legrégibb eredeti részei.

 

Értékes füzetek címmel egy színes, érdekes kiadvány jelent meg a balogvölgyi értékekről, a bátkai értékőrzők munkájáról és elért eredményeikről. Az Értékes kiadvány az értékmentésről című könyv szerzője Gyurán Ágnes, aki felkészítő tanárként évek óta koordinálja és segíti a téma iránt fogékony diákok tevékenységét. A szorgos gyűjtő- és kutatómunkával számos kevésbé ismert, vagy elfeledett értéket, személyiséget hoztak be a helyi, felvidéki és az egyetemes magyar köztudatba, s ezek bemutatásával sikerrel szerepeltek a különböző vetélkedőkön is, írja Virsinszky Tamás.

Mára nem sok helyen látni a „felszabadító” szovjet hadseregre emlékező táblát, emlékművet. A legtöbb település rögtön a rendszerváltás után eltávolította ezeket a közterekről. Éppen ezért meglepődtem, amikor ilyet láttam az egyik Párkány környéki falucskában, írja Bokor Klára. Hogy rendet tegyünk a fogalmak között, megkérdeztük a Párkányban élő Popély Gyula történészt, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem emeritus professzorát, az intézmény volt rektorhelyettesét, mi erről a véleménye.

Müller Péter, a Reviczky Társulás Léva és Vidéke Helytörténeti Szakosztálya, valamint a Lévai Szent László Kör elnökeként tevékenykedve, intenzíven foglalkozik a régió történelmével. Munkáját a járási székhely vezetése is elismerte: 2016-ban megkapta a város polgármesterének díját. Kaszmán Zoltán beszélgetett a sokoldalú helytörténésszel. Az interjú címe: Helyi értékekkel a megmaradásért.

 

Pozsonytól Kassáig van már Ringató. A fiatal szülők jól ismerik a foglalkozásokat, az első ringatós babák ma már kisiskolások. A szülők, a foglalkozásvezetők, a pedagógusok egyöntetű tapasztalata, hogy azok a gyermekek, akik babakorban találkoztak a Ringató foglakozásokkal, türelmesebbek, jobban beilleszkednek a közösségbe, képesek hosszabb ideig figyelni a feladatokra, és jól kifejlődött náluk a muzikalitás és a játékkészség, olvasható Szomolai Andrea beszámolójában.

Füleken jubilált a Koháry István hajdani várkapitány nevét viselő negyvenhetes számú cserkészcsapat. A szervezet két évtizede jött létre, ez a városban az egyik legaktívabb társadalmi szervezet. 1991 és 2002 között cserkészklubként működtek. Klubhelyiségeik változtak, mivel nem rendelkeztek saját ingatlannal.

radioaktiv

Hogyan véd a jódtabletta? Domonkos András kutatóorvos válaszol a kérdésre, hiszen a hírekben olvashattuk, amint kitört a háború, sokan jódtablettét vásároltak. „Nézzük meg, mi történik a jóddal a szervezetünkben. A jód nélkülözhetetlen nyomelem a pajzsmirigyhormonok képződéséhez. A pajzsmirigyhormonok befolyásolják az anyagcserét, energiafelhasználást, az idegrendszer fejlődésében is komoly szerepük van. Ezek a hormonok – ahogyan a nevük is mondja – a pajzsmirigyben képződnek. A pajzsmirigy nagy hatékonysággal kiszűri a véráramból a szervezet által felvett jódot, majd relatíve nagy mennyiségben tárolja is.”

barangolo

A Barangoló legfrissebb cikkének a címe: Az élet vize – Skócia jelképe. Ez a jelkép pedig a whisky, így érthető, hogy Skócia szinte minden településén van lepárlóüzem, a szeszfőzdék száma megszámlálhatatlan. Állítólag minden negyedik lakosra jut egy whiskys hordó. A whisky készítése szinte rituális folyamat, rengeteg írott és íratlan szabálya van.

izlelo

Az Íz-lelő rovatban sonkatekercset és keresztes bucit ajánlott Szabó B. Csilla.

Vas Gyula önök helyett is tesztelte a Renault Express Van Cool Blue dCi 95 autót.

szurkolo

Rajkovics György Az arab világ első nagy tornája címmel ír arról, hogy kisorsolták a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság csoportbeosztását, ezzel együtt a menetrend is kialakult. Az április 1-jei sorsolás nem hozott kínos félreértéseket és bakikat. „Arab világ, iszlám, kőolaj és földgáz, gazdagság, sivatag és forróság, égbe nyúló felhőkarcolók… és foci? Igen, és lássuk be, a FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) jó üzletet látott Katarban. Úgy ítélte oda 2010-ben a rendezés jogát a közel-keleti államnak, hogy a válogatottja soha nem szerepelt világbajnokságon, az ország területe mindössze 11 500 négyzetkilométer, a lakosainak száma pedig akkor a kétmilliót sem érte el.”

Rajkovics Péter: Hatalmas magyar sikerek a birkózók Európa-bajnokságán. A magyar csapat mellett a szlovák válogatott is elégedett lehet, hiszen arany és bronz is jutott a felvidéki magyar szakemberek által is fémjelzett szövetség versenyzőinek.

 

A Felvidéken található Rákóczi-emlékhelyek közül az egyik legjelentősebb a Sáros megyei Zboró. Ez volt a Rákócziak felső-magyarországi uradalmainak központja. Itt állították fel II. Rákóczi Ferenc szobrát, Győrfi Sándor szobrászművész alkotását, amelyet a magyar kormány 2006. április 3-án adományozott a szlovák kormánynak. A lap hátoldalán ennek a szobornak a fényképe látható.

A Magyar7 idei 14. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.

Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk a laphoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.

(ma7.sk/Felvidék.ma)