Nem csak az emlékek élnek tovább, ennél is fontosabb, hogy a lelkünk halhatatlan, vagyis a földi életünk után is tovább él, sőt, hogy Krisztus mennyországot megnyitó megváltói művének köszönhetően az ember lelke az örök boldogság állapotára juthat. Ezt mi sem hirdeti jobban, mint az évente visszatérő legnagyobb keresztény ünnep – a húsvét. Ebben a húsvéti hitben és reményben telt a bényi falumúzeum április 22-én tartott megáldása is.
„Imádkozunk mindazokért, akik ezt a házat egykor felépítették, akik itt éltek, de akik már e földi házból az örök hajlékba költöztek át. A feltámadás dicsőségét és az örök boldogságot kívánjuk számukra. Ünnepeljenek ezen a húsvéton is az égből velünk” – mondta Molnár Tamás atya, bényi származású pozsonyi magyar katolikus lelkipásztor annak az újonnan létesített falumúzeumnak az átadóján, melyet édesapja egykori szülőházából alakítottak ki.
A megáldást végző lelkiatya fontosnak tartotta az elhunytak megemlítését, akikre nemcsak emlékezünk, hanem akikről hisszük, hogy tovább léteznek Isten véget nem érő szeretetországában.
Ez az a bizonyos húsvéti hit, melyben mindannyiunknak élnünk kell. A feltámadt Krisztus ugyanis utat nyitott számunkra az örök boldogság honába.
-
- Fotó: Molnár T.
-
- Fotó: Molnár T.
Sokan emlékeznek még Molnár Józsefre és nejére, Ilonára, illetve a Takács házaspárra, a falumúzeummá alakított házban született és ma is Bényben élő Molnár Ferenc szüleire és nagyszüleire, aki csak később, nősülését követően épített új családi házat a szülői háza közelében. Sok szép emlék él tovább ezzel a házzal, s egykori lakóival kapcsolatban. Mint múzeumnak az is célja, hogy számtalan emléket összegyűjtsön, felidézzen, ápoljon, megőrizzen, hogy rámutasson az ősök hitére és becsületes, dolgos életére.
S hogy az emlékek segítségével figyelmeztessen arra is, hogy itt és most, ma is úgy kell élnünk mindannyiunknak, hogy becsületes, jóval megtöltött életünknek ne csak a szép emléke maradjon, hanem a testünkben lakozó halhatatlan lélek az örök boldogság országába érkezhessen.
Oda, ahol elhunyt szeretteinkkel is újra találkozhatunk majd. Ez több mint emlék, sokkal több. Milyen jó, hogy nem csak az emlékek élnek tovább…
Az újonnan létesített falumúzeumban bemutatásra kerül a helyi népviselet és a településhez kapcsolódó mesterségek is.
Az összegyűjtött régi használati tárgyak bepillantást nyújtanak az egykori falusi élet mindennapjaiba, hogy az idősebbek szeretettel emlékezhessenek, a fiatalabbak pedig jobban el tudják képzelni, milyen is volt elődeik egykori élete itt, a templomon és rotundán túl az avar sáncairól és kedves búcsújáró helyéről – a bényi Kutacskáról is híres ősi, Garam menti faluban.
Ám az új múzeum az emlékezésen túl a ma emberét arra is kívánja ösztönözni, hogy keresztény és magyar értékeit megbecsülve fontosnak tartsa halhatatlan lelke állapotát, ami nem mindegy, hogyan él majd tovább a földi életút után…
(Molnár T./Felvidék.ma)
