A héten lezárultak a középiskolai beiratkozások. Az idén körülbelül 40 ezer kilencedik osztályos tanuló tett felvételi vizsgát valamelyik középiskolába vagy gimnáziumba, illetve nyolcéves gimnáziumba május 2-án és 9-én. Ebből mintegy 3600 diák választ magyar tannyelvű középiskolát. Két népszerű komáromi oktatási intézmény igazgatóját, Andruskó Imrét és Vetter Jánost kérdeztük az idei beiratkozásokról. Mindketten azt mondják, a létszámkorlátozás nem kedvez a népszerű középiskoláknak.
A magyar iskolába jelentkezőknek a szlovák nyelv és matematika mellett anyanyelvükből is kellett tesztet írniuk. Emellett pontozták a monitoreredményeket, a bizonyítványt és a versenyeredményeket. Felvételi vizsga nélkül azok a diákok kerülhettek be a kiválasztott oktatási intézménybe, akik a Tesztelés 9 tudásszintfelmérőn legalább 90 százalékos sikert értek el tantárgyanként (szakközépiskolákban elég a 80 százalék) – de ezt az idei évtől nem kötelező figyelembe venni.
Andruskó Imre (Fotó: SzE/Felvidék.ma archív)
Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója megkeresésünkre elmondta, intézményükben idén is meghirdették a négyéves és nyolcéves gimnáziumot. Ez utóbbiba 32 diák jelentkezett, de csak 17 diákot vehettek fel. A négyéves oktatási formára a tavalyi évhez hasonlóan négy osztályban 100 diák felvételére van engedélyük. Mivel az általános iskola végzős diákjai két helyre adhatják be a középiskolai jelentkezési lapot, így a 154 jelentkező diákból 99 tanuló első helyként jelölte meg a Selye János Gimnáziumot, 55 diák pedig másodikként– tájékoztatott Andruskó, hozzátéve, a négyéves gimnáziumba 96 diákot írattak be.
Mivel az idén 117 végzős ballagott el a gimnáziumból és 113 diákot vettek fel, tehát a csökkenés minimális, így a 2022/23-as tanévet 526 diákkal kezdik meg – magyarázta.
A legtöbb diák a Komáromi járásból érkezik, de sokan jelentkeztek az Érsekújvári és a Dunaszerdahelyi járásból, illetve Léva és Nyitra környékéről is többen választották a komáromi gimnáziumot.
Az ipari diákjai (SzE/Felvidék.ma archív)
Bár már május másodikán és kilencedikén megtartották a felvételiket, csak ezen a héten dönthették el a szülők, hogy melyik középiskolai intézménybe íratják be a gyermeket. Május 18-nál korábban ki sem függeszthették az iskolák az eredményeket, jegyezte meg az igazgató, addig viszont már ki kellett értesíteni a szülőket.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy akik második helyként jelölték meg az intézményt, azok „szétszedik” a listát, mivel közülük sokan bekerülnek az első száz helyre.
„Ezáltal, aki az első helyen jelölte meg a gimnáziumot, előfordul, hogy megijed és a biztonság kedvéért beiratkozik a második helyre. Minden évben ez van” – mondta Andruskó, aki szerint a jelenség minden olyan iskolát sújt, ahol több a jelentkező.
Vetter János (Fotó: SzE/Felvidék.ma archív)
Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója szerint a minisztérium intézkedései miatt kaotikusra sikeredett az idei év. „Május másodikán és kilencedikén hirdették meg a felvételik első és második körét. Ezt követően az iskolák összegezték a jelentkezők pontszámait, de ezt az összegző listát nem lehetett közzétenni tizennyolcadika előtt, miközben a határozatokat már hétfőig (május 18.) ki kellett postázni.
Tehát érthetetlen okokból kellett titkolni a listát. Tényleg nehéz értelmes választ adni arra, hogy mire volt ez jó” – fogalmazott Vetter.
Az általa igazgatott intézményben ráadásul több szakra is jelentkezhetnek a diákok, így, mint fogalmazott, „egészen titkos bája van az egésznek”. Ugyanis, ha a diák az ipariba sikeresen jelentkezett mindkét szakra, az iskola már május 9-én tudta, hogy mindkét szakra felvételt nyert. Vetter úgy véli, teljesen abszurd, hogy ennek ellenére a szülő csak 18-án mondhatja meg, hogy melyik szakot választja. „Ennek az abszurditásnak az a következménye, hogy hiába tudjuk, hogy mindkét szakra nem vehetjük fel az adott diákot, és ezért az egyik szakon felszabadulhatna egy hely, de a hivatalosan, az eredmények alapján meghúzott „vonal” alatt lévő diáknak nem mondhatjuk meg, hogy felvesszük” – magyarázta.
Az a diák, aki pedig soron következett volna, már máshova iratkozott be, mert nem bírta kivárni az eredményt, hiszen kilencedike óta még huszadika körül sem közölték vele, hogy felvették, tette még hozzá. „Rettenetesen kaotikus ez az egész” – jegyezte meg.
A felvételi eredményekről szólva elmondta, a komáromi ipariban a következő tanévben öt osztályt nyitnak – abból egy szlovák tannyelvűt, ahová 20 diákot vehettek fel. Van továbbá két magyar elektrotechnikai osztály, ide 52 diákot vettek fel, bár még további 30 diák is jelentkezett. A magyar tannyelvű gépészetre 25 diákot vettek fel a 64 jelentkezőből. A műszaki-informatikai osztályba 64 diák jelentkezett, de csak 22 diákot engedélyezett a fenntartó Nyitra megye a minisztérium instrukciói alapján. „130 végzős helyére 119 új diák jön, és ez így volt az utóbbi két évben” – összegezte Vetter, aki szerint az iskolák létszámát mesterségesen „lenyomják” a meghatározott létszámmal.
Vetter János és a diákok (Fotó: SzE/Felvidék.ma archív)
Az igazgató szerint ez értelmetlen, hiszen míg jogos felvetés lehet, hogy a kétkezi munkásokból mutatkozó hiányt azzal próbálják meg kompenzálni, hogy mivel nem kell annyi érettségizett diák, ezért kevesebbet engednek felvenni például a gimnáziumokba, vagy az érettségivel végződő szakközépiskolákba, ám közben a hároméves szakokra is korlátozzák a felvételt, így ez a létszámszabályozás teljesen értelmetlen. „Nincs nyertese ennek az elképzelésnek” – véli.
Vetter továbbá kifejtette: ha felvehetnének 150 diákot, mint négy éve, akkor már a 600 diákra járó támogatásból egész jól lehetne gazdálkodni.
„Így viszont, hogy „lenyomják” 120 diákra, azaz négy év alatt 480 diákot vehetünk csak fel, mindjárt adódik a 120 diáknyi különbség és ebből kifolyólag a pénzbeli csökkenés is” – magyarázta.
Megjegyezte, még azok az iskolák is, melyek ebből a nem túl magas diákok után járó kvótából viszonylag jól gazdálkodhatnának, sem fognak tudni, mert egyre kevesebb diákjuk lesz a létszámkorlátozás miatt, és megszorításokhoz kell folyamodniuk. „Bármelyik régióban élők nagyon jól látják, melyik iskola az, amelyik jól működik, és melyik az, amelyik csak kínlódik. Ezen nem segít az, hogy a minisztérium azt szeretné láttatni, hogy minden iskolába jut gyerek. Tudják a régiókban élők, hogy melyik az az iskola, amelyik látszatra működik, de igazából menekül onnan mindenki” – tette még hozzá.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
