Húszéves a Carissimi Nonprofit Alap – a lapban felidézzük a Komáromi Jókai Színházban tartott ünnepséget. Lendvai Lilla tanulmányában azt elemzi, hogyan élik meg a látássérült nők anyaságával kapcsolatos társadalmi vélekedéseket maguk az érintettek.
Horváth Péter László a szépirodalmi művek egyszerűen vagy könnyen érthető formába való átültetésének jelentőségét taglalja az Irodalom mindenkinek! Irodalom mindenkinek? című írásában. Ladányi Lili és Magyar Ágoston egy tájainkon egyedülálló kezdeményezést, a Szegeden nemrég megnyílt Könnyen Érthető Információs Központot mutatja be.
Buzgó Menyhart Annamária a hallássérült gyermekek nyelvi fejlesztését elősegítő foglalkozásokról ír. Két Erasmus+ projektről is beszámolunk. Kocsis Károly Az oktatástól a befogadásig címmel a látássérült emberek életminőségének javítását segítő projekt eredményeit ismerteti, Hanuliak Ildikó pedig az értelmi sérült emberek környezetvédelmi készségeit fejlesztő képzés indulásáról ad hírt.
Kocsis Zsófia olyan digitális segédeszközöket mutat be, amelyek a fogyatékos emberek életét könnyítik meg. Az autista embereknek nyújt digitális segítséget a DATA rendszer, ezt a Konrádko Pt. autizmusnapján mutatták be magyarországi szakemberek.
A tanácsadó rovatban Melecski Júlia azokat a tüneteket sorolja fel, amelyek óvodás- és kisiskoláskorban azt jelzik, hogy a gyermeknek fejlesztésre van szüksége, Farkas Bernadett pedig az etetési és evészavarok komplex terápiájával foglalkozik.
„Egy orvos nem hagyhatja abba a tanulást”– vallja dr. Mészáros Hideghéty Beáta pszichiáter. Az olvasók megismerhetik Plavucha Márk és Bazsó Erik történetét. „Vállaltam a magányos farkas szerepét” – összegzi életútját Strédl Terézia pszichológus, egyetemi oktató abból az alkalomból, hogy a közelmúltban két kitüntetést is átvehetett. Sztakó Zsolt jegyzetében a Carissimihez fűződő kapcsolatáról ír.
Mostani számunkban is van magyar–szlovák és szlovák–magyar szójegyzék. A kiadvány ingyenes, elektronikus változata letölthető a www.carissimi.sk honlapról.
(Carissimi/Felvidék.ma)
