Fotó: Zilizi Kritóf

Július utolsó péntekén, a Nyitra városához is kötődő – 1095. július 29-én itt elhunyt – Szent László lovagkirály halálának 927. évfordulójára emlékező, szép számú hívő sereglett össze a piarista templomban. Az immár 20. alkalommal, 2003 óta évente megrendezésre kerülő, felemelő egyházi esemény délután két órakor vette kezdetét Szent Lászlót dicsőítő énekekkel.

A domboldalon lévő templom fő védőszentje Szent László. Az ünnepi mise háromkor kezdődött, főcelebránsa Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök volt. A híveket a püspök a békéért, elegendő vízért való imádkozásra buzdította.

A szentmisére ünnepélyesen vonultak be a menet élén a Szent György lovagok Felvidékről és az anyaországból, majd a ministránsok, a papság és a püspök. Dr. Zeman István Judák Viliam nyitrai megyéspüspök, továbbá az összes megjelent zarándok nevében köszöntötte a püspök urat.

Miklós püspök szentbeszédében egy gyermektáborban szerzett élményeit elevenítette fel. Beszélgetve a gyerekekkel, feltette nekik a kérdést: vajon mi az, ami nélkülözhetetlen a számunkra, de pénzért nem megvásárolható? Okosabbnál okosabb válaszok érkeztek a gyerkőcöktől: levegő, napfény, víz, hit. Bizony ezek közül most a legfontosabb a hetek óta tartó szárazságból kifolyólag a víz, ezért a vízért, esőért való imádkozásra buzdított, mert anélkül a termésünk bizony nagyon szegényes lesz.

Említést tett a magyar nyelvünkben nagyon szépen kifejezésre kerülő hitben élő hiteles emberekről; hitünkben nekünk buzgónak kell lennünk, akkor leszünk hiteles, példamutató római katolikusok, hangsúlyozta.

Az életét röviden ismertetve elmondta, a 2. világháború közepén született, édesapja elesett Budapest ostrománál, édesanyja egyedül nevelte a nehéz időkben. Az 56 évvel ezelőtti felszentelése óta többek között működött 1966-tól Márianosztrán, ahol pálos kegyhely és híres börtön is van, aztán Budapesten. 2000-ben az Esztergom-budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé, 2003. május 27-én Szent II. János Pál pápa pedig a Váci Egyházmegye megyés püspökévé nevezte ki. Épp, amióta a nyitrai ünnepek zajlanak.

A közelmúltban, az Ipoly mentén az egyik egyházközségben értesült róla, hogy mindössze három magyar elsőáldozó volt, abból is ketten testvérek. Szívszorítóan fájdalmasnak tartja, hogy ennyire kihal az Istenbe vetett hit, a fiatalok már nem kapják meg a vallásos nevelést nemzetünkben, mondta és ünnepelt szentünk, László király közbenjárását, könyörgését kérte, hogy róla példát véve, tőle erőt merítve legyünk hitünkben buzgó, kitartó, meg nem inogó hiteles keresztények.

Fotó: Zilizi Kristóf

A szentmise áldozati liturgiájának elején Zoboralja népviseletbe öltözött apraja-nagyja vitte Miklós püspöknek az oltárra az adományokat. A zenei kíséretet Stubendek László komáromi kántor-orgonista, az énekvezetést pedig Józsa Mónika karnagy biztosította. Koncelebrált többek között Józsa Attila ógyallai esperesplébános, Patyi Ferenc Károly fűri, csúzi lelkipásztor; Sebő László ógyallai káplán pedig gyóntatott.

A mise vége fele közeledve a Szent György lovagok nevében Tóthpál Tamás adta át a dr. Varga Lajos váci segédpüspök által hitelesített Szent István- és Szent László-ereklyéket a Lévai Szent László Kör képviselőinek.

A zarándoklaton a szép szentbeszédért Zeman István mondott köszönetet a püspök úrnak. Miklós püspök elmondta, örömmel jött Nyitrára, de úgy véli, hogy így, ebben a felállásban a hívekkel már nem fog találkozni. Közös imára szólított fel azért, hogy az örök mennyei hazában újra találkozzunk majd egymással, elődeinkkel, elhunyt szeretteinkkel mindnyájan Szent László, a Boldogságos Szűz Mária és valamennyi szentünk társaságában.

A kivonulás előtt elénekelték a pápai és a magyar himnuszokat, valamint a régi magyar himnuszt, a Boldogasszony, Anyánkat.

A mise után a hívek egy csoportja ellátogatott Gímesre, a Forgách-kastélymúzeumba. Itt a nemrégiben megújult kastélyban berendezett kiállítással ismertette meg a jelenlévőket Borbély Rozália csoportkísérő, tárlatvezető. A ghymesi és gácsi gróf Forgách család eredete az Árpád-korig vezethető vissza, a gímesi váruradalom birtokosaitól eredeztetik magukat. A barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök 1722-ben építtette; 1760-70 között kibővítették. Későbbi, a 18. század utolsó harmadában történt felújítása során a keleti szárnyat rizalittal és egy terasszal bővítették ki. A rizalit csúcsa két oldalán Szklabonya és Gímes várainak domborműivel állt egy félalakos Madonna. A domborművek alatt található címerpalást felirata: „Szűzanya, ne engedd megszentségteleníteni a hitet.“

A Forgách család 1919-ig lakott Gímesen. Az utolsó leszármazott a Balatonhoz költözött kúriájába, és birtokainak egy részét a lakosság között osztotta szét. Gímes település 2009-ben felújította a Forgách-kastély egyik szárnyát, ami jelenleg múzeumként működik.

Végezetül pedig Kolonba, az amfiteátrumhoz vonultak, ahol kötetlen beszélgetéssel fejeződött be a Szent László tiszteletére rendezett ünnepség Nyitrán és a Zoboralján.

(Zilizi Kristóf/Felvidék.ma)