Illusztráció (Fotó: pixabay.com)

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt ma mutatta be az Európai Unió idei bővítési stratégiáját Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. A szakbizottsági meghallgatást követően Gál Kinga és Deli Andor, a Fidesz EP-képviselői hangsúlyozták: a nyugat-balkáni bővítés mielőbbi előmozdítása az Európai Unió és Magyarország kiemelt stratégiai érdeke.

Várhelyi Olivér a bővítési stratégia bemutatása során kiemelte, az Ukrajnában zajló háború alapvetően változtatta meg az Európai Unió biztonsági környezetét.

Ezért a nyugat-balkáni országokkal való csatlakozási tárgyalások súlya is megnövekedett.

„Várhelyi biztos úrral egyetértve nyomatékosítani kell, az Európai Uniónak most történelmi felelőssége van arra vonatkozóan, hogy a bővítés lendületet kapjon a Nyugat-Balkán irányába” – hangsúlyozta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke.

„Az Európai Unió lépéskényszerben van, a bővítésre vonatkozó korábbi ígéretek miatt a hitelessége forog kockán, ráadásul a térség geopolitikai jelentőségének erősödésével nemcsak gazdasági és stratégiai, hanem védelmi és biztonsági szempontból is fontos lépés lehet a nyugat-balkáni országok mielőbbi felvétele” – magyarázta Gál.

„A térség, így kiemelten Szerbia kulcsjelentőséggel bír az illegális migráció megállításában.

A bővítés elmaradása és az újabb késlekedés veszélyeztethetné a régió stabilitását, ezáltal az Európai Unió és Magyarország biztonsági érdekei is súlyosan sérülnének, valamint elveszíthetjük a térség államainak bizalmát is”

– tette hozzá a képviselő.

Gál szerint a Várhelyi által bemutatott jelentés pozitív hangvételű, az uniós bővítést bátorító javaslatcsomag, amely fontos politikai üzenet. Üdvözlendő továbbá, hogy Bosznia-Hercegovina részére javasolja a tagjelölti státusz megadását.

Deli Andor, vajdasági származású képviselő kiemelte: „Az Ukrajnában dúló háború bebizonyította, hogy a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozásának nincs alternatívája. Az Európai Unió csak akkor nyerheti vissza erejét, ha a balkáni országokat, legfőképpen pedig a térség kulcsországát, Szerbiát is a tagjai között tudná. A Magyarország és Szerbia közötti kiváló kétoldali kapcsolatok tovább erősödhetnének a balkáni ország mihamarabbi uniós csatlakozásával, aminek egyik legfőbb haszonélvezője a vajdasági magyar közösség”.

(Sajtóközlemény/Felvidék.ma)