Önkormányzati választás Dél-Szlovákia magyarok által lakott településein (Térkép: Oriskó Norbert / Felvidék.ma)

Egy héttel ezelőtt a megyei választások eredményeit elemeztük, most az önkormányzati választásokkal folytatjuk. A fókuszba – ahogy szoktuk  – a felvidéki magyarok által lakott településeket helyezzük.

Néhány szó a részvételről. A 2022. október 29-i önkormányzati választásokon az országos részvételi arány 46,19% volt, ám az egyes települések között óriási a különbség, 15%-os részvételtől egészen a 96%-osig. A magyarok által lakott járások részvételi adatai: Szenci járás – 44,25%, Dunaszerdahelyi járás – 47,59%, Galántai járás – 44,98%, Komáromi járás – 43,77%, Érsekújvári járás – 45,53%, Nyitrai járás – 47,05%, Vágsellyei járás – 40,68%, Lévai járás – 46,73%, Nagykürtösi járás – 52,45%, Losonci járás – 41,36%, Rimaszombati járás – 51,46%, Nagyrőcei járás – 48,19%, Rozsnyói járás – 46,93%, Kassa-vidéki járás – 51,37%, Nagymihályi járás – 47%, Tőketerebesi járás – 46,48%, de még a járások települései között is nagy volt a kilengés a választási részvételt illetően, amit a két, magyarok által többségben lakott járás adataival szemléltetünk is. A Dunaszerdahelyi járásban Kulcsodon volt a legmagasabb (78,24%), Padány községben a legalacsonyabb (28,02%), a városok részvételi adatai: Dunaszerdahely – 33,23%, Bős – 59,30%, Nagymegyer – 48,12%, Somorja – 43,69%. A Komáromi járásban a legnagyobb arányban Bogyaréten mentek el szavazni (81,76%), de Komáromfüss 20,23%-kal lett a járásban a legkisebb érdeklődést mutató település, a városok adatai: Komárom – 34,05%, Gúta – 43,47%, Naszvad – 48,76%,  Ógyalla – 41,57%. Azaz, regionális szinten is teljesen egyedi a választásokon való részvételi hajlandóság, de a két járási központ 35% alatti eredménye is felkelti a figyelmet

Ami a politikai hovatartozás szerinti sikereket és kudarcokat illeti, úgy gondolom, helytelen az a megállapítás, hogy a választásokat a függetlenek nyerték, mert azok olyan személyek, akik teljesen különböző értékrendet képviselnek. Vannak közöttük konzervatívok, szélsőségesek, liberálisok (természetesen folytathatnánk a sort), de olyanok is, akik párttámogatással szereztek mandátumot. Ráadásul, Dél-Szlovákia magyarok által lakott településein a polgármesterek és a képviselők számát illetően is a Szövetségé az elsőség.

A polgármesterek politikai hovatartozása szerint az élcsoport így alakult az országban: Függetlenek – 1349, Hlas – 267, Szövetség – 222, Smer – 193, KDH – 184, Hlas – Smer – 145. Az önkormányzati képviselők politikai hovatartozása szerint 8198-an függetlenek, a KDH  2276, a Hlas 2068, a Smer 1748, a Szövetség 1 696 mandátumot szerzett. Itt most a száz polgármesteri tisztség, illetve ezer képviselői mandátum felett szerzetteket tüntettük csak fel.

Felvidéki magyar hírportál lévén a korrektség azt kívánja tőlünk, hogy a Magyar Fórum adatairól is szóljunk, ők hat polgármesteri tisztséget szereztek, és 48 képviselői helyet (47-et önállóan, egyet koalícióban), ugyanakkor azt is meg kell említenünk, hogy a Szövetség is szerzett koalícióban még további 41 polgármesteri helyet és 41 önkormányzati képviselői mandátumot, azaz a Szövetségnek összesen (egyedül és koalícióban) „hivatalosan is” 263 polgármestere és 1765 önkormányzati képviselője van.

A továbbiakban Dél-Szlovákia magyarok által lakott településeit nézzük, azaz, ahol a magyarság legalább 10% vagy 100 fő. Ezen a területen 551 önkormányzatot választottak, amelyekben a polgármesterek megoszlása a következő:

  • Szövetség egyedül indulva: 222
  • Független: 213
  • Szövetség másokkal koalícióban: 35
  • Egyéb: 81

Dél-Szlovákia magyarok által lakott településeinek önkormányzati képviselői:

  • Szövetség: 1658
  • Független:  1486

A Szövetség ezen a területen 260 önkormányzatban van többségben, további 156-ban jelen van, de nincs többsége, 135-ben pedig nincs önkormányzati képviselete.

A Szövetség jelenléte Dél-Szlovákia magyarok által lakott települései önkormányzataiban (Térkép: Oriskó Norbert / Felvidék.ma)

Ami a platformok szerinti megosztást illeti, nem hivatalos számításaink szerint a Szövetség MKP platformjából 131, a Most-Híd platformjából 81, az Összefogáséból 10-en lettek polgármesterek. Ez is azt mutatja, amit már a megyei választások adatainál is megállapíthattunk (ott az 54 képviselőből 31-en vannak az MKP Platformból), hogy az MKP Platform dominanciája jóval nagyobb az 50%-nál.

Jövő héten a Felvidéki Magyarok című elektronikus folyóiratunkban folytatjuk a választási összefoglalót, amelyben a magyarok által lakott összes település számszerű adatait  táblázat formájában is közzétesszük.

(Oriskó Norbert/Felvidék.ma)