Nikola Tesla, szerb–amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus az Osztrák-Magyar Monarchia területén született, a katonai határőrvidéken, a jelenleg Horvátországhoz tartozó Smiljanban. Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt, ebből 112-t az USA-ban. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét.
Édesapja szerb ortodox pap, édesanyja háztartásbeli volt. A karlstadti középiskolát követően mérnöknek tanult Grazban, majd a prágai egyetemen 1879–1880-ban. A fizika és a matematika specializáció után az elektromosságtan iránt érzett különös vonzalmat.
Elektromérnökként karrierje Budapesten indult egy telefontársaságnál, a Puskás fivéreknél.
Itt született első találmánya is: egy távbeszélő-erősítő. Később figyelme a mágneses indukciós motor felé fordult, majd 1882-ben a párizsi Continental Edison Company-nál dinamótervezőként helyezkedett el. Szabadidejében Strassbourgban megalkotta az indukciós motor prototípusát. 1884-ben Amerikába hajózott. Pár centtel, egy ajánlólevéllel, néhány versével és egy repülőgép tervezetével a zsebében érkezett New York City-be.
Thomas Edison cégénél New Yersey-ben kapott állást, de a két feltaláló nem fért meg egymás mellett: míg Edison az egyenáram (D.C.), addig Tesla a jobban szállítható váltóáram (A.C.) és a hatékonyabb váltóáramú berendezések fejlesztése mellett kardoskodott.
1885 májusában a Westinghouse Electric Company feje megvásárolta Tesla találmányának, a többfázisú váltóáramú dinamó, transzformátor és motor licenszét, és ez lendületet adott a versengéshez az Edison-féle egyenáramú megoldásokkal. Végül a váltóáram alkalmazása győzött. 1882-ben nemcsak feltalálta a forgó tekercs által létrehozott mágneses mezőt (rotating magnetic field), de kitűnően alkalmazta is azt elektromotorokban, többfázisú áramfejlesztőkre, átalakítókra, áramszállításra. Az ipari és háztartási eszközökben világszerte ma is a háromfázisú elektromos rendszert és az indukciós motort alkalmazzák.
Tesla 1887-ben saját laboratóriumot alapított New Yorkban. Itt kísérletezett – a többi között – a később Wilhelm Röntgen által 1895-ben szabadalmaztatott X-sugarakkal. 1891-ben felfedezte az elektronikus eszközökben (például: rádió, televízió és más elektromos eszközök) széles körben használatos úgynevezett Tesla tekercset. Ugyanebben az évben kapott amerikai állampolgárságot.
Feltaláló tevékenységét ekkor már „csúcsra járatta”: gyors sikereket ért el az elektromos motorok, generátorok, energiaátalakítók fejlesztésében. Az 1893-as Chicago-i világkiállításon Westinghouse demonstrálandó a váltóáram csodáit – már a Tesla-rendszerrel világított, mely fontos tényezője volt annak, hogy 1895-ben a Niagara-vízesés vízierőmű-kivitelezési projekt kivitelezési megbízását elnyerjék.
Így lett a XX. század hőse a váltóárammal együtt Tesla, aki több területen – mint például a távirányító, az energiaátvitel, a robottechnika – kortársai előtt járt, 1896-ban szabadalmaztatta a rádió(vevő)készüléket és publikálta vázlatait az adatátvitel alapjairól. Ezeket Marconi használta fel 1901-ben és 1909-ben Nobel-díjat kapott érte.
New Yorkba visszatérve Tesla egy vezeték nélküli adótorony építését kezdte el J. P. Morfian befektetővel. Olyan világszerte működő kommunikációt akart kifejleszteni, amely kép- és üzenetküldésre, időjárás-jelentésre és tőzsdei gyorshírek szolgáltatására lett volna jó. A befektető kivonulása miatt azonban félbemaradt a torony, s helyette Tesla erőművi turbinákkal és más projektekkel foglalkozott. Nikola Teslát felfedezései, találmányai, víziói és tudományos előadásai miatt akkoriban médiasztárként ünnepelték.
Utolsó tíz évében elszegényedve élt. A manhattani New Yorker Hotel 33. emeletén, a 3327-es szobában galambok között lakott, őket tekintette egyedüli barátjának. 1943. január 7-én, 86 éves korában a hotelszobájában halt meg egyedül. Holttestét Alice Monaghan szobalány találta meg, amikor a két nappal korábban az ajtóra tett „Ne zavarj” táblát figyelmen kívül hagyva bement a szobájába. Halálának oka koszorúér-trombózis volt. Sírhelye Szerbiában, a belgrádi Nikola Tesla Múzeumban van.
A különleges személyiségű tudóst több ország is joggal érzi magáénak, és emlékezik rá a kerek évforduló kapcsán. Mivel a tudós sok egyéb más emberi, baráti szállal is erősen kötődött Magyarországhoz, ez a tény remek apropóul szolgált arra, hogy a TBG Production budapesti színházi társulat új nagypremierje témáját ezen kiváló elmének szentelje. A lendületes és rendkívül látványos zenés darab így amellett, hogy ragyogó szórakozást ígér, segíthet újra felfedezni, új oldaláról megismerni a mára közismert név mögött rejtőző csodálatos zseni elmét és életének rejtélyeit.
A magyarországi társulat vendégszereplése érkezik 2023. január 14-én a pozsonyi Új Színpad (Divadlo Nová scéna) pódiumára.
A kétórás musical a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb showtechnikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, Smiljantól Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara-vízeséséig, felidézve az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot.
Forrás: MTA, Wikipédia, Divadlo Nová scéna
(Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
