Az anyagi szükséghelyzetben nyújtott támogatásokról szóló törvény tegnapi módosításából kifolyólag újra bevezeti a kormány az úgynevezett „ingyenebédet” az utolsó éves óvodás és az alapiskolás gyermekek számára. Az, hogy az ebédek teljesen ingyenesek lesznek-e, attól függ, hogy az önkormányzatok mennyivel járulnak majd hozzá, mivel ők a fenntartói az óvodáknak és az általános iskoláknak. Az állam ugyanis csak egy bizonyos összeggel járul hozzá az ebédekhez, nem teljes térítésről van szó.
A 2021-ben megszüntetett átalánytámogatást (amelyre jelenleg csak a rászoruló gyermekek jogosultak) május elsejétől tehát újra bevezetik. A támogatás kizárólag az utolsó éves óvodások és az iskolás gyermekek számára lesz elérhető. Nem jár majd automatikusan, a kedvezményt a szülőnek kell igényelnie, amikor a gyermeket bejelenti a menzára. Az állami hozzájárulás sem lesz egységes: az óvodai étkeztetéshez ebédenként 1,40 euróval, az alsó tagozatos diákok ebédjéhez 2,10 euróval, míg a felső tagozatos diákok ebédjéhez 2,30 euróval járul hozzá a szlovák állam. Azok az óvodáskorú gyermekek is kaphatnak ilyen jellegű támogatást, akik olyan háztartásban élnek, amelynek jövedelme nem haladja meg a létminimumot.
Ha a gyermek a kezelőorvos megállapítása alapján egészségügyi állapota miatt speciális étkezést igényel (például gluténmentes diétára szorul), de az oktatási intézmény nem tudja biztosítani a szükséges diétás ételt, az iskolai menza az étkezési támogatást a gyermek szülőjének (vagy annak a természetes személynek, akire a gyermeket bírósági határozat alapján rábízták) fizeti ki.
A gyermekétkeztetés általános támogatásának újbóli bevezetését azzal indokolták, hogy a gyermekes háztartásokat egyre jobban sújtja a megnövekedett energiadíj, illetve az élelmiszer vagy az iskolai étkeztetés ára.
A támogatásnak nem feltétlenül örül mindenki. A munkáltatók képviselői (Republiková únia zamestnávateľov – RÚZ) sajtóközleményben élesen bírálták a törvény módosítását, amely az iskolai ebédek általános támogatását újra bevezeti. „Annak ellenére, hogy a törvény támogatói a rossz gazdasági helyzettel érvelnek, és válság idején célzott szociális támogatásról beszélnek, ennek az ellenkezője igaz” – állítják.
Az államkasszát sajtóinformációk szerint 110 millió euróval megterhelő gyermekétkeztetési támogatás fedezete egyelőre nem világos, a törvénymódosítás azt nem részletezi, ráadásul az intézkedés elfogadásáról nem folytattak párbeszédet a szociális partnerekkel, jegyzik meg. „Maga a törvénytervezet, amelyet a képviselők jóváhagytak, még a bevezetés hatásának számszerűsítését vagy a finanszírozás konkrét módját sem tartalmazza” – mutattak rá.
Éppen ezért a munkaadók feltételezik és tartanak attól, hogy az állam a hazai vállalkozások rovására, többletterhek formájában akarja majd megszerezni az intézkedés finanszírozásához szükséges forrásokat.
A RÚZ rámutatott, nem ez lenne az első eset, amikor nem rendszerspecifikus ágazati adókat és illetékeket vezetnek be az államkassza feltöltése és az ilyen intézkedések finanszírozása érdekében.
A RÚZ elutasítja a törvénymódosítás elfogadását, és felszólítja az egyes politikai képviselőket, hogy hagyjanak fel a rövidlátó populista intézkedésekkel és a vállalkozások és háztartások kárára történő törvények elfogadásával. A RÚZ alelnöke hozzátette, hogy a politikusoknak fel kellene ismerniük, hogy a végén a szlovákiai lakosság fogja megfizetni ezeket az intézkedéseket az áruk és szolgáltatások árának növekedése formájában.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) szintén élesen bírálta a gyermekétkeztetési támogatás újbóli bevezetését. Aláhúzták, „nincs ingyenebéd”, bizonyos költségeket a helyi önkormányzatoknak kell majd megtéríteniük. A társulás szerint az energiaárak megnövekedése egyébként is komoly gondot jelent az önkormányzatoknak, az állami támogatás pedig nem hatékony.
Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos is reagált a törvény módosításának elfogadására. Mint írta, több ezer család számára jelent majd megkönnyebbülést, akiknek az elmúlt két évben gondot okozott a gyermekeik élelmezése. Ugyanakkor bírálta is, hiszen az elfogadott javaslat kötelezővé teszi, hogy a szülők írásban kérvényezzék az étkezési támogatást, amely véleménye szerint növeli a szülők és az önkormányzatok adminisztratív terheit. „Ezenkívül a legszegényebb családok számára nehézséget jelenthet az írásbeli kérelem elkészítése. A koalíció tehát ismét akadályokat gördít azok elé, akiknek a legnagyobb szükségük van a segítségre” – vélekedett.
Az általunk megkérdezett komáromi polgármester nem tartja feltétlenül jó megoldásnak a teljesen „ingyenebédet”, de még nem látta részleteiben a törvénymódosítást. Keszegh Béla szerint, a korábbi, minden gyermekre vonatkozó gyermekétkeztetési támogatás idején volt a legnagyobb ételpazarlás.
„Mivel ingyen volt, szinte mindenki bejelentkezett ebédre, viszont nem jártak, így az étel megmaradt” – mondta.
Azonkívül nehezményezte azt is, hogy az önkormányzatok feladatait állandóan változtatják. Az előző kormány által bevezetett „ingyenebédre” új konyhát kellett kiépítenie a városnak, hogy el tudják látni a megnövekedett igényeket, majd a támogatás megszüntetésével ez a 350 ezer eurós befektetés szinte okafogyottá vált – jegyezte meg.
(Szalai Erika/podnikajte.sk/sita.sk/Felvidék.ma)
