Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) átveszi a vármegyeszékhely díszpolgári címét Dézsi Csaba András polgármestertől Győr városának ünnepi díszközgyűlésén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján a győri városházán 2023. március 15-én. (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

A magyar nép ma is a szabadság népe, Magyarország ma is a szabadság országa, és ha kell, szabadságharcos nép vagyunk – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán a győri városházán, miután átvette a megyeszékhely díszpolgári címét.

Szijjártó Péter elmondta, hogy az elmúlt 13 évben az ország minden válságból úgy lábalt ki, hogy erősebb volt utána, mint előtte.

Minden megpróbáltatásra „magyar választ” adtunk. „Soha nem az elvárásoknak feleltünk meg, soha nem az iránymutatásokat kerestük, hanem kizárólag a magyar nemzeti érdeket néztünk” – fogalmazott. Hozzátette: ezt nem tudtuk volna megtenni, ha nem őriztük volna meg a szabadságot.

Tizenhárom éve a globális pénzügyi válság hatásaként Magyarország gazdasági szempontból rendkívül mélyen volt, de nemzeti összefogással „kimásztunk a gödörből”, és mára az európai térség egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságát építettük fel – mutatott rá Szijjártó Péter.

Hozzátette: nyolc évvel ezelőtt „migráns hordák rohanták le hazánkat, nem mutattak semmifajta tiszteletet az itt élőkkel szemben”. Akkor Európában sokan voltak, akik el akarták venni azt a jogunkat, hogy mi magunk döntsük el, kivel vagyunk hajlandók együtt élni – mondta.

Kiemelte, hogy akkor sem adtuk fel a szabadságunkat, „megszerveztük határaink megvédését, megvédtük magunkat, megvédtük az országot, megvédtük az itt élőket és ma itt döntjük el, hogy kivel vagyunk hajlandók ebben a gyönyörű országban együtt élni”.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy három évvel ezelőtt a koronavírus-járvány idején emberi életeket kellett menteni. Akkor „kívülről és belülről is meg akartak béklyózni minket, mondván, hogy az emberi életek mentése politikai vagy ideológiai kérdés”.

Mint mondta: akkor sem adtuk fel a szabadságunkat, mert világossá tettük, hogy az emberi életek mentése nem lehet sem politikai, sem ideológiai megközelítések tétje.

A tárcavezető tovább sorolva kiemelte: kicsivel több, mint egy éve kitört a szomszédságunkban egy olyan háború, „amelynek kirobbanása tekintetében minket semmifajta felelősség nem terhel. Ez nem a mi háborúnk, mégis óriási erők mozdultak és mozdulnak meg mind a mai napig annak érdekében, hogy minket is belerángassanak, belepréseljenek ebbe a háborúba” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az elmúlt egy esztendő során végig következetesen ragaszkodtunk ahhoz, hogy Magyarországot senki nem rángathatja bele semmilyen háborúba és nem fogadjuk el, hogy a háború árát a magyar emberekkel fizettessék meg.

„Megtartottuk a szabadságunkat, hogy mi dönthessünk el, milyen intézkedést támogatunk Brüsszelben, vagy milyet nem” – mondta, hozzátéve, hogy szabadságszerető országként léptünk fel akkor is, amikor hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója részeként segítjük a háború miatt nehéz helyzetbe került embereket.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely 1848 szellemében vezeti az országot.

Hangsúlyozta: legyünk büszkék arra, hogy egy olyan nemzet vagyunk, amely mindig is kész volt harcolni a szabadságáért, mindig kész volt kiállni a szuverenitásáért és legyünk büszkék arra, hogy egy olyan nemzet tagjai vagyunk, amelynek olyan ősei vannak, mint a márciusi ifjak.

A miniszter szerint a szabadságért folytatott küzdelem gyakorlatilag elválaszthatatlan része a magyar nemzet történelmének, hiszen a szabadságért való küzdelem határozta meg őseink életét évszázadokon át.

„Mi, magyarok soha nem tűrtük és nem is tűrjük a rabságot” – mondta.

Hozzátette: mindig készek voltunk és készek is vagyunk harcolni a szabadságért, a nemzeti függetlenségért.

Hangsúlyozta, hogy a 48-as forradalom szabadságvágya mutatja nekünk ma is a helyes utat, az a szabadságvágy ösztönöz arra, hogy az országot védelmezzük, munkánkkal, tudásunkkal és szorgalmunkkal pedig építsük a nemzetet.

Szijjártó Péter a díszpolgári címével kapcsolatban elmondta, hogy idén 25 éve lesz, hogy húszévesen belépett a városháza dísztermébe a közgyűlés legfiatalabb tagjaként.

Azóta Győr az autóipar fellegvára lett, a Széchenyi István Egyetem pedig hazánk egyik tudományos és szellemi központjává vált – sorolta.

Szerdán Győrben a díszközgyűlésen nemcsak a díszpolgári címet adták át a város vezetői, hanem a Pro Urbe Győr díjakat is, amit idén Ábrahám Csaba, Farkasné Lukácsy Zita Anna, Horváth Sándor Domonkos, Kocsis Róbert és Szöllösy Zoltánné kaptak. Győr Város Sajtódíját pedig Havassy Anna Katalin és Csapó Balázs vették át.

(MTI/Felvidék.ma)