A múlt héten tartották az iskolai beíratásokat több településen, köztük Komáromban és Gútán is. Míg Komáromban nagyjából kiegyensúlyozott a helyzet, addig Gútán az egyik magyar iskolába csupán öt gyermeket írattak be. Komáromban az iskolaköteles gyermekek 65 százalékát, Gútán pedig a 71 százalékát íratták magyar iskolába a szülők. Fontos megjegyezni: a beiratkozási adatok egyelőre csak irányadóak, a szeptemberi tanévkezdésig változhatnak.
Komáromban a tavalyi évhez képest 17-tel csökkent az iskolaköteles gyermekek száma – hívta fel a figyelmet Bagita Judit, a város közös tanügyi hivatalának szakmunkatársa. Megkeresésünkre közölte, összesen 379 gyermeket írattak be idén az első osztályba.
Az általa megküldött adatokból kiderül, a komáromi iskolaköteles gyermekek szüleinek 65 százaléka választott magyar iskolát gyermekének, 35 százalékuk pedig szlovák tannyelvűt.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Komáromban szlovák nemzetiségűnek 31 százalék vallotta magát, míg magyarnak 54 százalék.
Az Eötvös Utcai Alapiskola idén is jó eredményeket könyvelhet el a beíratott elsősök számát tekintve. Ebbe az iskolába 88 gyermeket írattak be a múlt héten. A beíratott elsősök számát tekintve a második legjobb eredményt a magyar iskolák közül a Jókai Mór Alapiskola hozta, ahová idén 65 gyermeket írattak be. A Munka Utcai Alapiskolát 57 gyermek választotta, míg a Marianum Egyházi Iskolaközpontba 36 elsőst írattak be.
A szlovák iskolák közül egyedül a Ján Amos Komenský Alapiskolában növekedett a beíratott elsősök száma: a tavalyi 42 gyermek helyett idén már 51 gyermeket írattak ide be. A másik két szlovák iskolába kevesebb gyerek jelentkezett: a Rozmaring utcaiba 45 (tavaly 49), a Határőr utcai szlovák iskolába 37 (tavaly 45) kiselsőst írattak be idén.
Ez azt jelenti, közel kétszer annyi komáromi család választott magyar iskolát gyermekének, mint szlovákot.
„A halasztásokkal kapcsolatban az új előírások értelmében csak áprilistól kezdhetik a kivizsgálásokat a pedagógiai pszichológiai központok, ezért a számok szeptemberig még mindenhol változni fognak” – magyarázta Bagita Judit, hozzátéve, szinte minden iskola esetében előfordult az is, hogy betegség miatt nem tudtak beiratkozni.
A Gútai Közös Tanügyi Hivatal összesítése szerint a 118 gyermekből 84 (71%) magyar iskolába, míg szlovák tannyelvű iskolába idén 34 (29%) gyermek kérte a felvételét, de ez utóbbiból már most ketten halasztást kértek. Takács Imre hivatalvezető megjegyezte, a Ján Amos Komenský Alapiskolába íratják azokat a gyermekeket is, akik a gútai gyermekotthonban nevelkednek.
A beiratkozások tekintetében a legnépszerűbb magyar alapiskola Gútán továbbra is a Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont, amely a magyar kormány támogatásának köszönhetően nemrég újult meg, bár tornaterme továbbra sincs az intézménynek. Ide 42 gyermeket írattak be, ám Takács megjegyezte, ez valójában csak 33 elsőst jelent majd, mivel hét gyermek esetében halasztást szeretnének kérni a szülők, további két kiselsősnek az intézmény csak törzsiskolája lesz, mivel életvitelszerűen külföldön élnek.
A Corvin Mátyás Alapiskola továbbra is népszerű az önkormányzati iskolákat tekintve. Ide 37 gyermeket írattak be, de a hivatalvezető újból megjegyezte, itt is várható 4–5 halasztás, illetve két gyermek esetében csak törzsiskolaként szerepel az intézmény.
Tragikus a helyzet viszont a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában: ide mindössze 5 gyermeket írattak be a szülők, bár várható, hogy 2-3 gyermeket a következő napokban még beíratnak ide.
Mint mondta, a hivatal a lakossági nyilvántartásból meríti az adatokat és csak azokkal a gyerekekkel számol, akiknek Gútán van állandó lakhelyük.
A Rákóczi iskola kapcsán megerősítette, akár öt gyermekkel is lehet osztályt nyitni, hiszen nincs létszámminimum a kisebbségi nyelven oktató iskolákat tekintve, bár azt is hozzátette, hogy 20 fős osztálylétszám lenne az ideális, de 15 fős osztályokkal már nem lenne veszteséges az intézmény a normatív támogatásnak köszönhetően.
Kérdésünkre elmondta, jelenleg 171 diák látogatja, júniusban pedig 22 diák ballag el a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolából, amelyet pár éve a gútai önkormányzat a kiadások észszerűsítése és a csökkenő gyermeklétszám miatt szeretett volna összevonni a másik magyar tannyelvű alapiskolával. Olyan nagy ellenállásba ütközött viszont a két magyar iskola összevonásának szándéka, hogy végül az akkori polgármester, Horváth Árpád (MKP) megvétózta a két alapiskola – a Rákóczi és a Corvin – közös igazgatás alá vonásáról szóló képviselői határozatot. A nagy sajtóvisszhangot generáló gútai iskolaösszevonásról portálunk is folyamatosan tudósított – erről itt találhatóak cikkeink.
Megkerestük a jelenlegi polgármestert, Halász Bélát (független), mondja el, a beiratkozási számok tükrében hogyan látja a Rákóczi iskola jövőjét. Megjegyezte, a számokat nem tekinthetjük véglegesnek, hiszen legalább 20 gyereket még nem írattak be sehova, és reális esélyt lát arra, hogy a szeptemberi tanévkezdésre tíz fölé emelkedik a Rákócziba íratott gyermekek száma.
Bár többen ballagnak majd el, mint ahány elsőst íratnak be, mégis úgy gondolja, 150-es diáklétszámmal még nem lehet leírni egy alapiskolát.
„Ezen felül azzal optimalizáljuk az iskola kiadásait,hogy szeptembertől oda szeretnénk költöztetni a szabadidőközpontot, akikkel osztoznának a rezsiköltségen – ezzel anyagilag stabilizálnánk az iskolát” – magyarázta, hozzáfűzve, véleménye szerint nincs aktualitása az iskolaösszevonásnak. „Az egyik legrégibb iskolánkról van szó, a legpatinásabb épületünk, biztosan megtartjuk a Rákóczi iskolát” – szögezte le a polgármester.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
