Május 25-én, csütörtökön mutatja be a Komáromi Jókai Színház N. Tóth Anikó A kacagó királykisasszony című mesejátékát. A premier egyben ősbemutató; N. Tóth Anikó szövege a Dialóg nonprofit szervezet Dráma 21 címmel két évvel ezelőtt meghirdetett drámapályázatának győztes alkotása volt.
Az előadás rendezője Matusek Attila, a dramaturg Csikmák Katalin. A díszleteket és jelmezeket Michac Gábor tervezte, a zene Kalocsányi Gábor munkáját dicséri. Szereplők: Hostomský Fanni, Szebellai Dániel, Holocsy Krisztina, Olasz István, Molnár Xénia, Köleséri Sándor, Bernáth Tamás, Dráfi Mátyás pedig a hangját kölcsönözte az előadáshoz.
(Fotó: Komáromi Jókai Színház)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy bolygó, a neve Föld. A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. Ez a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Életet! Nagyjából 4,57 milliárd éve alakult ki. Olyan kis lények élnek rajta, akik nem veszik észre, hogy tönkreteszik. Nem gonoszok ők, csak sok a dolguk. Leckét írni, munkába menni, kutyát sétáltatni, főzni, olvasni, házat építeni… És nincs sok idejük. A Föld meg legszívesebben levetné őket magáról. Megrázná magát, mint a kutyánk, mikor vizes. És a pici lények mind-mind lehullanának róla.
Élénk a gyerekfantázia. Sok múlhat azon, hogy a jelen gyermekei – a jövő felnőttjei – mit tudnak elképzelni. A képzelőerő remény és hatalom.
Az első lépés, hogy elképzeljük: a bolygónk megmenthető. Először csak képzeljük el. Mondjunk róla egy mesét. Például arról, milyen jó, hogy mindig jöhet egy királykisasszony meg egy lovag, akik nekivágnak, hogy sok-sok nehézséget leküzdve visszahozzák a fényt, az örömöt Kacagóciába. És talán nem csak oda.
(Fotó: Komáromi Jókai Színház)
Aztán mire ezek a gyerekek felnőnek, legyen a mese valósággá!
„Nagyon tetszett N. Tóth Anikó meséje, elsősorban a kacagástörténet: mit lehet megoldani nevetéssel, mit jelenthet a nevetés. Arra jutottunk, hogy a nevetés maga a remény. Mindig van remény kicsit megmenteni magunkat, olykor az egész emberiséget. Innen kezdve pedig a perspektíva kitágult: nézzünk egy kicsit távolabb, ne mindig csak azt lássuk, ami az orrunk előtt van. Erről már a kicsiknek is érdemes beszélni. Abban bízunk, hogy elültetünk egy magot, és aztán hátha fává cseperedik. Fontosnak tartottuk azt is, hogy a színpadi megvalósítás, főleg a kosztümök újrahasznosítottak legyenek, a jelmeztervező nagyrészt abból dolgozott, amit a raktárban talált” – mondta Matusek Attila, az előadás rendezője.
(Fotó: Komáromi Jókai Színház)
Azt is hozzátette,
A kacagó királykisasszonyt színpadra álmodva a saját meseélményeire is támaszkodott, egyebek mellett Guillermo del Toro Pinokkiójának a látványvilága járt a fejében.
Az előadást mesebérletben, alsó tagozatosoknak, valamint családi programként is jó szívvel ajánlja a színház.
(Komáromi Jókai Színház/Felvidék.ma)
