Tegnap, május 30-án temették Alojz Tkáč volt kassai érseket, aki 89 évesen, május 23-án hunyt el. A temetésre sokan jöttek el, nem is fértek el mindannyian a főszékesegyházban, így sokan kivetítőn követték a szertartást.
Tkáč a zempléni Göröginyén született 1934-ben. Az Őrmezőtől északra fekvő falu 1550 körül egy ideig református volt. Érettségi után a pozsonyi Comenius Egyetem Filozófiai Karán kezdte meg tanulmányait, de átlépett a Cirill és Metód Római Katolikus Teológiai Karra. Befejezve tanulmányait, 1961-ben pappá szentelték. Zborón káplánoskodott, majd a kassai püspökség levéltárosa lett (1964–1975). 1974-ben nem kis bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor a kommunista irányítás alatt álló Pacem in Terris, papokat tömörítő szervezet gyűlésén
bírálta e szervezetet, sőt, az állam egyházpolitikáját.
Meg is lett ennek az „eredménye”. Kihallgatták, megfenyegették, majd megvonták tőle az állami engedélyt, így favágóként, majd villamoskalauzként kereste kenyerét. 1983-ban visszatérhetett papi hivatásához.
A rendszerváltás után, 1990-ben kassai püspök lett. A püspöki szék 1962 óta egészen az ő kinevezéséig betöltetlen maradt.
1973-ban ezt is szóvá tette. A kritikát a hatalom rossz néven vette. Amikor a pápa 1995-ben Kassát érseki rangra emelte, ő lett az első érsek. Ezt a hivatalt nyugdíjba vonulásáig viselte (2010. június 4-ig).Önkéntes véradóként a Janský-emlékérem gyémánt fokozatát is kiérdemelte, mert száz alkalommal adott vért.
Sokan mondogatják, halottról jót vagy semmit! Valamilyen oknál fogva ez a kényelmes álláspont nyert teret, holott az eredeti mondás úgy hangzik, hogy halottról igazat, vagy semmit! Nyugdíjas éveiben, mint emeritus érsek, egy méltatlan törekvésnek hódolt.
Azt akarta elérni, hogy II. Rákóczi Ferencet társaival együtt távolítsák el a Szent Erzsébet-főszékesegyház altemplomából!
2014-ben egy műsorban kijelentette, legnagyobb álma, hogy ez bekövetkezzen. Könyvet is írt erről, mely 30 példányban jelent meg, s történelmi tájékozatlanságáról tesz tanúságot, a fejedelem mély hitéről, mely Szent Ágoston-i magaslatokat ostromol, egyáltalán nem vesz tudomást.
Kár, hogy a nacionalizmus megfertőzte. Ez is egy ördögi csábítás, aminek sokan nem tudnak ellenállni. Pedig Pál apostol világosan fogalmaz: „Krisztusban tehát nincs többé sem zsidó, sem görög…, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” (Pál levele a galatákhoz 3:28).
Idejét és energiáját főpaphoz méltóbb feladatoknak szentelhette volna. Most bekerült a dóm kriptájába. Nem messze pihen Rákóczitól és társaitól. A halottak már nem folytathatnak párbeszédet. De üzennek. A nagyságos fejedelem ezt: „Senki nem gyűlöli a születése óta vak embert, hanem együtt érez vele, miért üldözzük hát a vak lelket, miért gyűlöljük, és miért nem imádkozunk inkább, a részvéttől megindultan világosságáért?”
(Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
