Hagyományteremtő céllal rendezett bensőséges ünnepséget a Rákóczi Szövetség a Budapest XII. kerületében lévő Gesztenyés kertben az Esterházy-szobornál a felvidéki magyarság Helytállását jelképező napon, május 15-én. Mint ismeretes, a mártírsorsú politikus, Esterházy János 81 évvel ezelőtt ezen a napon tagadta meg a szlovák parlamentben egyedüliként a zsidók deportálását elrendelő alkotmány törvény megszavazását.
A Nagy János, néhai felvidéki magyar szobrászművész Esterházy szobrának megkoszorúzása után, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke külön köszöntötte Martényi Árpádot, az Esterházy Emlékbizottság elnökét, aki e napon töltötte be 80. születésnapját. E kerek évforduló alkalmából érdemes visszaidéznünk a Felvidék-szerte ismert közéleti személyiség életrajzának és máig aktív tevékenységének legfontosabb mozzanatait: Árpád, 1943. május 15-én született a felvidéki Eperjesen. Édesapja dr. Martényi Árpád ügyvéd s egyben cserkészvezető, a helyi Magyar Párt irányítójaként, szorosan együtt dolgozott Esterházy Jánossal. Aktív ténykedéséért a Tiso érában, sok más derék és becsületes emberrel együtt őt is letartóztatták, s börtönbe zárták. S mint oly sokan mások, ő is Esterházy Jánosnak köszönhette szabadulását, aki szó szerint „kijárta” a szlovák hatóságoknál szabadon bocsájtását.
Édesanyja, Czapkay Mária, egy kisszebeni földbirtokos lánya volt.
A szülők, Árpáddal együtt három gyermeket neveltek becsületben egész addig, míg a csehszlovák hatóságok a Martényi családot ezernyi felvidéki magyar sorstársával együtt, mindenétől megfosztva, 1947-ben ki nem telepítették Magyarországra, ahol Budapesten találtak menedéket.
Árpád a Petőfi Gimnázium elvégzése után bányamérnöki, majd bányaipar-gazdasági oklevelet szerzett. Hivatásához hűen, az Ipari és Gazdasági Minisztérium főtanácsosaként 2007-ben vonult nyugdíjba. Közéleti tevékenységét elsősorban szakmai kötődéseinek megfelelően mérnökemberként kezdte, de nem sokkal az alakulása után tagja lett a Rákóczi Szövetségnek is, ahol előbb a választmány, majd az elnökség soraiba is beválasztották.
Az Esterházy János Emlékbizottság munkájába 1998-tól kapcsolódott be aktívan. Stelczer Elemér alapító elnökünk halála óta, 2008-tól ő tölti be annak mindenesi és elnöki tisztségét.
Nagyrészt Martényi Árpádnak köszönhető, hogy a mind máig elmaradt politikai rehabilitáció szégyenét meghaladó módon szinte a visegrádi országok egész területére kiterjedően folytatódik Esterházy János társadalmi rehabilitációjának gyakorlata.
Árpád, folytatva az elődök által megjelölt utat, ébren tartva és erősítve az Esterházy-kultuszt, minden tőle telhetőt megtett, hogy Esterházy János személyének és munkásságának valódi arculatát minél szélesebb körben megismerjék, s tisztelői ezzel boldoggá avatási eljárását is elősegítsék.
Ennek érdekében jó kapcsolatokat ápolt a szlovákiai, csehországi és lengyelországi Esterházy-szervezetekkel. Részt vett az újabb és újabb Esterházy emlékhelyek avatásán. Jelenleg több mint 40 ilyen Esterházy emlékhelyet ismerünk Kárpát-medence-szerte. Ezek avatása, szinte minden esetben felér egy-egy élő lelkiismeret-vizsgálattal, melyre Esterházy János reánk hagyott lelki öröksége késztet bennünket, hívő keresztényként és magyarként.
A budapesti Esterházy emlékhelyeknél szervezett rendszeres megemlékezések mellett, Árpád 1995 óta vezeti a Rákóczi Szövetség mindig érdekes programokkal tarkított budapesti Klubját is, ahol szintén rendszeresen megemlékeztek az Esterházy évfordulókról és eseményekről. A helytállás példaképének is tekinthető Martényi Árpád munkájáról, felvidéki szülőföldje iránti szeretettel teli ragaszkodásáról bárki meggyőződhetett, aki csak egyszer is hallotta Kárpát-medence-szerte elmondott lelkes felszólalásait, az igazság iránt elkötelezett, Esterházyhoz hasonlóan lelkiismeret-ébresztő előadásait. Az utóbbi időkben az általa vezetett Emlékbizottsági tevékenység súlypontja egyre inkább átkerül az olyan szlovákiai és csehországi magyar társadalmi szervezetek égisze alá, mint az Esterházy Akadémia, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület, a prágai Esterházy János Társulás, a boldoggá avatás támogatására létre hívott Esterházy János Egyesület és nem utolsósorban az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont, ahol halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján, 2017-ben sor került Isten Szolgája Esterházy János földi maradványainak méltó eltemetésére. E szent helyet, ahol az ég és a föld Isten szolgája életáldozatában ér össze, azóta sok ezer magyar és nem magyar nemzetiségű zarándok kereste már fel.
Árpád nős, három gyermek apja, s kedves feleségével együtt annak a budai XII. kerületnek a lakosa, ahol méltó elhelyezést kapott az ugyancsak Esterházy Emlékévben eltemetett Nagy János szobrászművész Esterházy János emlékműve. A Gesztenyés kertben álló szobrát Áder János köztársasági elnök épp Martényi Árpád születésnapjának 70. évfordulóján avatta fel.
Árpád barátunk maga is tagja volt a XII. kerületi mintaszerű munkát végző szoborállító bizottságnak. Isten kegyelméből máig hadra foghatóan, fáradságot nem ismerve kész az első szóra bárhol megjelenni ott, ahol Esterházy ügyét kell képviselni vagy épp védelmezni.
Mint ismeretes, Árpád barátunk áldozatos ténykedéséért a Rákóczi Szövetség tavalyi parlamenti ünnepségén a rangos Esterházy Emlékérem kitüntetésben részesült.
Megköszönve fáradhatatlan munkádat, mi is azt kívánjuk kedves Árpád, hogy Isten éltessen köztünk még sokáig családoddal együtt erőben, egészségben, a tőled megszokott jókedvben és lelki bőségben. Plurimos Annos!.
(Molnár Imre/Felvidék.ma)
