A vadgesztenyelevél-aknázómoly

Léván és egyes városrészeiben szombaton kezdetét vette a vadgesztenyelevél-aknázómoly invazív kártevő elleni vegyszeres védekezés első szakasza. A munkálatok Adriana Macáková, a városi hivatal dolgozójának tájékoztatása szerint május 27-ig tartanak majd az időjárási viszonyoktól függően.

A vegyszeres védekezés a kora reggeli órákban zajlik a város és egyes városrészek azon területein, ahol vadgesztenyefák vannak, így Csánk, Horhi, Hontvarsány és Hontkiskér városrészekben. A városi hivatal dolgozói felhívják a lakosság figyelmét, hogy a vegyszeres védekezés által érintett területeket ebben az időszakban kerüljék el.

Az invazív kártevő lévai megjelenését 1995-ben észlelték először, majd Szlovákiában elsőként négy évvel később itt kezdték meg ellene a vegyszeres védekezést. A kártevő 1997-re már az ország teljes területén elterjedt.

A Cameraria ohridella aknázómolyt Macedóniában fedezték fel 1985-ben. Feltehetően emberi közvetítéssel került oda, mert rokonai csak Észak-Amerikában és Ázsiában élnek. Azóta egész Európát benépesítette a vadgesztenye súlyos kártevője. Az itteni feltételek mellett évente három nemzedék hernyói aknáznak a levelekben, a tavaszi nemzedék április végétől május elejéig, a második június elejétől annak közepéig, a harmadik pedig augusztusban. Kártevésük nyomán csak a levélerek és a bőrszövet marad épen. Az aknában bábozódnak. A nyár végére nem marad ép levél a fákon és a korai lombhullás a kártételük végső tünete. Több évi ismétlődő kártevésük nyomán pedig a fa elhal.

A kifejlett lepke kb. 5 mm hosszú, fémes színű szárnyakkal, lábai fehéres színűek. Az áttelelés után a lepkék a kora reggeli órákban gyakran a fa törzsén vonulnak vagy pihennek. A nőstények a levelekre szállva rakják le tojásaikat. A tojásokból kikelő lárvák a levél bőrszövete alatt élnek és táplálkoznak, ezért gyakran láthatók a lárvák és a sötét színű ürülékük a foltokban. A foltban bábozódnak, és a kifejlődő lepkék a levelekből kirepülnek.

(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)