Rimaszombatban, a Csillagházban ülésezett Egyetemes Egyházunk Zsinata május 13-án, ahol a X. ülésszak 4. ülésén a püspöki és főgondnoki jelentésen kívül az egyes szolgálati területek vezetői is beszámoltak az elmúlt év munkájáról.
A zsinati ülés magyar és szlovák nyelvű áhítattal – Révész Tibor esperes, zsinati képviselő és Erika Dékányová esperes, zsinati képviselő – kezdődött. A számbavétel után – 8 hiányzó és 35 jelenlévő tag – Porubán Ferenc főgondnok a hatályos törvények értelmében a Zsinatot határozatképesnek nyilvánította.
Géresi Róbert püspök hat fontosabb témakört emelt ki. Az első az úrvacsora vételének módja, mely kérdést a koronavírus-járvány vetette fel. Ugyanis a karantén idején élő közvetítés segítségével otthonaikban éltek híveink e sákramentum kiszolgálásával, vagy templomainkban a kiskelyhes úrvacsorázást gyakorolták. A bezárások és szigorú egészségügyi intézkedések feloldása után felvetődött a kérdés, vissza kell-e térni a hagyományos református úrvacsorai közösségek gyakorlásához, vagy a járvány alatti gyakorlat is bekerülhet a szolgálatokba? A következő kiemelt pontja a püspöki jelentésnek az orosz–ukrán háború miatti kialakult helyzetben az egyházunkban végzett szolgálat volt. Református egyházunk legnagyobb karitatív munkáját hajtotta végre nemcsak a pénzbeli adománygyűjtés során, hanem a menekültek megsegítésében is. Az összegyűjtött pénz felhasználása még folyamatban van. Egyetemes Egyházunk elnöksége kapcsolatban van a Kárpátaljai Református Egyházkerület vezetőségével, hogy az adomány a legnagyobb szükséget szenvedőket segítse. A támogatás megfelelő felhasználásáról a Zsinati Tanács dönt.
A következő pontban Géresi Róbert a háború okozta gazdasági válságot emelte ki beszámolójából, mely gáz- és villanyfogyasztás drasztikus áremelkedését is magával hozta. Nagyon sok közösségünknek problémát jelent a megemelkedett rezsi fizetése. Egyházunk vezetése az Ökumenikus Tanács, ill. a római katolikus egyház vezetőivel közösen igyekezett a szlovák kormánynak tolmácsolni a keresztyén gyülekezetek nehéz helyzetét, kevés sikerrel. Ugyanez a helyzet a 2019-ben elfogadott egyházak finanszírozásával foglalkozó törvénymódosítási igénnyel kapcsolatban is. A törvény az adott kalendáriumi év finanszírozásánál a két évvel azelőtti gazdasági helyzetet veszi alapul a támogatás összegének meghatározásánál. Ebből kifolyólag a 2023-as évre a 2021-es esztendő gazdasági helyzetével számol, mikor az infláció mértéke meg sem közelítette a tavalyit. A magas infláció, a gazdasági válság hatása még nem tükröződik az egyház számára folyósított állami támogatásban.
A tavalyi év egyik kiemelt eseménye volt az új énekeskönyv megjelenése, melynek beszerzését a Zsinati Iroda segítette. 2022-ben lezárult a több éven át tartó óvodaprogram, tavaly októberben adták át utolsóként, szám szerint a 24. református óvodát. A csoportszámokat összeadva kb. 1000–1050 kisgyerekkel tud a református egyház foglalkozni, továbbá kb. 200 óvodapedagógus került be az egyház kötelékébe. A református iskolák tanáraival az együttműködés már hosszú évek óta folyik, ugyanilyen kooperáció kiépítésének feladata vár az egyházra az óvodákban dolgozó pedagógusokkal is.
Géresi Róbert püspök ugyanakkor előrevetítette, hogy az őszi zsinati ülésen foglalkoznak a közoktatási törvény módosításával is.
Az utolsó kiemelt téma a püspöki jelentésből a lelkészi ellátottság kérdése volt. Az elmúlt évek problémája, hogy nagyon kevesen jelentkeznek teológiára, folyamatosan csökken a lelkipásztorok száma egyházunkban. A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy tudatosan foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, hiszen ez nemcsak az egyházi vezetés feladata, hanem mindannyiunké – egyházmegyéinké, gyülekezeteinké, református híveinké. Géresi Róbert beszámolója végén hangsúlyozta, hogy meglátása és tapasztalata szerint az egyházban szolgálatot végzők a látásbeli különbségek ellenére is hittel, reménységgel és jó szándékkal dolgoznak egyházunkban. A közös munka az egyházban olyan, mint egy zenekar – mindenki a maga hangnemében szólal meg, de a bizonyságtétel együtt hangzik.
A Zsinati Tanács határozatait (13 ülés több mint száz rendelkezése) is tartalmazza a püspöki jelentés. A Tanács munkáját albizottságok is segítik. Ilyen a fegyelmi eljárások következtében munkaviszonyuk felfüggesztése utáni újbóli szolgálatba helyezésüket kérvényező lelkészek alkalmazásának megvizsgálását és a földeladások kérelmét vizsgáló bizottság is.
(…)
Megszavazta a Pálóczi Czinke István-díj alapítólevelének módosító javaslatát, mely a díj odaítélését így már kiterjeszti nem református vallású személyekre is.
A 2023-as év jelöltje Grezsa István egykori kormánybiztos, aki megálmodója és végrehajtója volt a Kárpát-medencei óvodaprogramnak, több éven keresztül szorosan együttműködött egyházunkkal, segített a projekt megvalósításában, sikeres lebonyolításában.
Bővebben: http://reformata.sk/mutat/7827/
(Reformata.sk/Felvidék.ma)
