A belföldi termékek aránya a szlovákiai üzletek polcain 2023-ban 41,7%-os, ami az előző évhez képest 0,6 százalékpontos csökkenést jelent. Mindez a Szlovák Élelmiszeripari Kamara felméréséből derül ki. Annak ellenére, hogy az utóbbi öt évben a hazai termékek aránya enyhén emelkedett, a kiskereskedelmi üzlethálózatok többségében nem javult a helyzet, közölte a kamara.
A járvány és az azt követő energiaválság, illetve az ukrajnai háborús konfliktus nagyon komoly következményekkel járt az élelmiszeripari ágazatra nézve Szlovákiában és az Európai Unióban is. Az élelmiszerárak inflációja tekintetében Szlovákia a második helyen áll az EU tagországai között, ami nagyban befolyásolja a fogyasztói magatartást” – mondta a kamara elnöke, Daniel Poturnay.
A legnagyobb arányban (54,8%) a COOP Jednota, a Fresh (51,3%), valamint a CBA (50,6%) üzleteiben találhatók szlovákiai termékek, a legkevesebb hazai termék ezzel szemben a Lidl (34,0%) üzleteiben van. Az árucikkek fajtáját tekintve a legnagyobb a hazai áru képviselete a tejek (72%), vizek és ásványvizek (67%), borok (53%), sörök (50%) és tejtermékek (49%) kategóriájában. Ellenkezőleg, a legkevesebb szlovákiai eredetű termék a csokoládét nem tartalmazó édességfélék (10%), olajak (15%), tartósított termékek (15%) és a csokoládéfajták (20%) között akad.
„Szlovákiában átalakulóban van a kereskedelmi hálózatok piaci részesedése. A legerősebb hálózat nálunk a Lidl, melyben azonban a legkisebb a szlovákiai termékek aránya.
Sorra nyitja új üzleteit, súlya egyre nő az országban. Ez egyben azt is mutatja, hogy Szlovákiában egyre nagyobb teret nyernek az agresszív árpolitikát, masszív reklámkampányt folytató üzlethálózatok, melyek sajnos egyben a legkevesebb szlovákiai terméket kínálják a vásárlóknak” – állapította meg Poturnay.
„Az egyes élelmiszerfajták között már régóta megfigyelhető azon szlovák termékek nagyobb aránya, melyeknek egyszerűbb a feldolgozásuk, vagy ahol a fogyasztó számára fontos a konkrét márka, illetve a termék íze. Ellenkezőleg, a nagyobb hozzáadott értékkel bíró termékek esetében többségben vannak a behozatalból származók” – tette hozzá a kamara elnökségének tagja, Branislav Cvik.
Megjegyezte, hogy a lengyel diszkonthálózat szlovákiai megjelenése a helyzet további romlásához vezetne a szlovákiai termékek aránya szempontjából, mivel az olcsó lengyel élelmiszerekkel nem tudnák felvenni a versenyt.
Cvik szerint a szlovák élelmiszeripar nem kap kellő állami támogatást a versenyképességének növeléséhez. „Ebben a tekintetben nem hoz változást az európai támogatásból származó közel öt milliárd euró szétosztása sem a 2023–2027-es időszakra vonatkozóan. Amennyiben a szlovák kormány nem mutat tényleges hajlandóságot a belföldi élelmiszeripar támogatására, az ország önellátóságának megerősítése nem reális” – zárta mondanivalóját Cvik.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)
