A Xavéri Szent Ferenc-katedrális a besztercebányai püspökség székesegyháza a város történelmi terének szegletében áll. A barokk stílusú szakrális hely nem mindennapi múlttal rendelkezik.
Egykoron e helyen Königsberger Mihály gazdag besztercebányai polgár háza állott. A házhoz tartozott egy kápolna. A gótikus stílusú kápolnát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. Az európai gótika egyedi műremeke volt, sajnos napjainkban már nem láthatjuk a kápolnát.
A bejárat felirata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A kápolna a ház lakói mellett a bányászkamarát is szolgálta. Egy ideig a Thurzó–Fugger Társaság tulajdonában állt. A reformáció időszakában igen jelentőssé vált a kápolna, mivel csak ez maradt meg a katolikusoknak, itt tartottak miséket.
A 17. század közepén került a jezsuiták birtokába. A század fordulóján a jezsuiták a Königsberger-féle telken kollégium építésébe kezdtek.
A katedrális és a tér látképe az óratoronyból (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
1702-ben kezdték el a ma látható székesegyház építését. A már említett kápolna ekkor semmisült meg.
A szakrális helyet Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelték fel. A templomot a kollégium rektora, Johann Häffels tervezte a római jezsuita Il Gesu templom szerint. 1715. szeptember 24-én szentelte fel Natale Lukács székesfehérvári püspök.
Az építkezést hátráltatta Rákóczi Ferenc Habsburg-ellenes felkelése. S mivel Rákóczi katonái megszállták a várost, a jezsuiták nagy része elhagyta Besztercebányát. A katedrális építése egy darabig stagnált.
Az oldalsó kórus (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A templom egyhajós barokk építmény, melyben hat kápolna és kórus található. Eredetileg torony nélkül barokk csúccsal rendelkezett.
A templom alatt egy kriptát is létesítettek. Itt helyezték örök nyugalomra a kollégium elöljáróit, valamint egyéb egyházi méltóságokat. A későbbiekben több nemzetébresztő szlovák személyiség nyughelyévé is vált.
A templomhajó az oltárral (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az esztergomi főegyházmegye 1776. március 13-án hozta létre a besztercebányai püspökséget, az első püspökévé Brechtold Ferencet nevezték ki.
Ekkor vált püspöki székesegyházzá.
A 19. század folyamán átépítették a templomot. Belanský József püspök hagyatékából finanszírozott munkálatok során meghosszabbították a templomhajót, a hajó két oldalán oldalsó kórust alakítottak ki, új szószéket készítettek. Új szentélyt alakítottak ki, melybe új főoltár került az eredeti, Xavéri Szent Ferencet ábrázoló oltárképpel.
Főoltár (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az utolsó jelentősebb építészeti beavatkozást az ipolykeszi születésű Stummer Ipolyi Arnold püspöksége alatt végezték el. A 19. század végén már állt a két torony, melyek hagymakupolában végződtek. Ma már a kupolák nem láthatóak a templomtornyokon.
A templom orgonáját 2003-ban újították fel. Ez a művészi orgona nem csupán a liturgiát szolgálja, időnként hangversenyeken is megszólal.
A katedrális orgonája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Utoljára az ezredfordulón végeztek belső és külső rekonstrukciót az épületen. A kétezres évek elején modernebb stílusú kiegészítőkkel látták el, mint például az üvegoltár, vagy az ambón, a felolvasók számára készült emelvény.
Forrás:
E. Genserek – V. Sklenka: Klenoty Banskej Bystrice
Besztercebányai Plébánia Hivatal: Xavéri Szent Ferencről elnevezett katedrális
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
