A Nemzetstratégiai Kutatóintézet immár ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó interdiszciplináris konferenciáját a Kárpát-medencei magyarság helyzetéről. Idén Debrecen adott otthont a rendezvénynek. Az előadók és az előadások közt idén is számos felvidéki vonatkozás volt található.
A konferenciasorozat vállaltan a Kárpát-medencével és a külhoni magyarsággal foglalkozó tudományos és szakpolitikai műhelyek számára biztosít rendszeres eszmecserét.
Ebben az évben a konferencia tematikus fókuszában a válság és az alkalmazkodás problémaköre állt.
A 21. század első két évtizedének ismétlődő válságai ugyanis komoly kihívások elé állították a Kárpát-medencében élő magyarságot, bármelyik környező nemzetállam területén is élnek. Így a válságok társadalmi, gazdasági, környezeti hatásaihoz történő alkalmazkodás létfontosságúvá vált minden közösség számára.
(Fotó: NSKI)
Az idei konferencia célja volt számba venni, megérteni azokat a hatásokat, amelyek a válságok eredményeképpen az egyes közösségekre, térségekre, országokra és régiókra nehezednek, illetve megvizsgálni azt, hogy mit kezdenek ezekkel a helyzetekkel a Kárpát-medence országai, illetve az ezekben élő magyar közösségek.
A konferenciasorozat hagyományaihoz hűen a résztvevők a középpontba állított problémakört több tudományterület szemléleti és módszertani megközelítéseit felhasználva, azokat ötvözve igyekeztek értelmezéseket és megoldásokat keresni.
Az esemény kezdetén az egybegyűlteket Papp László, Debrecen polgármestere; Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese; Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés és a Vármegyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke; Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója; valamint házigazdaként Szász Jenő, az NSKI elnöke köszöntötte.
A konferenciaindító öt plenáris előadás a tanácskozás értelmezési kereteinek sokféleségét hangsúlyozta. Ezt követően megkezdődtek a szekcióelőadások, a két nap alatt több mint 80 előadás hangzott el 13 szekcióban. Egy-egy szekció szervezésével partnerként bekapcsolódott a konferencia megvalósításába a Magyar Regionális Tudományi Társaság, az Energiastratégia Intézet Nemzeti Alkalmazkodás Szakterülete, a HUN-REN KRTK Határkutató Csoport és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat.
(Fotó: NSKI)
A plenáris rész előadói között szerepelt Lampl Zsuzsanna, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára és a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, aki a szlovákiai magyarság demográfiai helyzetéről, nemzeti és politikai identitásáról beszélt. A farnadi Farkas György, mint az ELTE adjunktusa az orosz–ukrán háború nemzetpolitikai kihívásai Kárpátalján és a külhoni magyarság körében című kerekasztal-beszélgetésen vett részt, valamint előadást tartott a 2023-as szlovákiai parlamenti választások eredményeiről Választási földrajzi mélyfúrások a 2023. évi szlovákiai parlamenti választások eredményeinek etnikai „alaprétegeibe” a Lévai járásban címmel.
Pregi Lóránt a belső migráció hatásait vizsgálta meg előadásában az etnikai határ átalakulására vonatkozóan Dél-Szlovákiában 1991 és 2021 között; Tátrai Patrik pedig az asszimilációs folyamatok hatását járta körül a szlovákiai magyarság népesedésére vonatkozóan a 2021-es népszámlálás alapján.
A konferencia keretében együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírására is sor került a Nemzetstratégai Kutatóintézet és a Budapesti Metropolitan Egyetem, valamint az NSKI és a Budapesti Tűzoltó Szövetség között.
(Csonka Ákos, Felvidék.ma)
