Tavaly Veszprém és a Balaton régió volt Európa Kulturális Fővárosa, amely eseménysorozat mindig számos kulturális eseményt kínál a látogatóknak, és egyben jelentősen ráirányítja a figyelmet a városokra és érintett térségekre. A kulturális főváros megrendezésének lehetőségét 1983-ban Melina Mercouri görög kulturális miniszter, színésznő kezdeményezte, javaslatát az Európai Unió Tanácsa 1985-ben elfogadta, ezzel útjára indították a programot, amelynek sorát Athén nyitotta meg.
Azóta az öreg kontinens számos országában választották ki a városokat vagy régiókat a rendezvénynek a megvalósítására. Szlovákiában 2018-ban Kassa nyerte el a rendezés jogát, legközelebb pedig 2026-ban lesz lehetősége valamelyik szlovákiai városnak vagy régiónak a bemutatkozásra. Idén az ausztriai Bad Ischl szintén az egyik kiválasztott, a városkának van magyar vonatkozása is, hiszen itt töltötte élete utolsó éveit Lehár Ferenc zeneszerző, villája ma szépen berendezett múzeum, sírja a helyi temetőben van és a városka színháza ugyancsak az ő nevét viseli.
A tavalyi alkalom egyedülálló volt Veszprém és a Balaton régió számára a bemutatkozásra, a történelmi, kulturális, gasztronómiai, turisztikai értékek bemutatására, de nem utolsósorban gazdasági vonzata is volt, hiszen lényegesen többen látogattak el a térségbe, megemelkedett a vendégéjszakák száma, jelentősen nagyobb haszonnal járt a vendéglátás, megnőtt a termelők, a vállalkozók, a szolgáltatók bevétele.
Nemrég összegezték a rendezvénysorozat eredményeit, amelyről Müller Mihály. a rendezvény programjainak sajtófőnöke számolt be. A becslések szerint 1 millió 660 ezer látogató érkezett hozzájuk az év folyamán. Külföldről is nagy volt az érdeklődés, a külföldi turisták száma 17 százalékkal emelkedett.
Az év során 24 különféle műfajban több mint 3500 programot valósítottak meg, egyrészt Veszprémben, másrészt pedig a környék 116 településén. A kínálat rendkívül változatos volt, a programok 80 százalékát ingyenesen kínálták. Az érdeklődők mintegy 38 százaléka tömegközlekedéssel érkezett hozzájuk, a rendezvénysorozat munkatársainak ez egyik szándéka is volt.
A szervezők az eseménysorozat legfőbb értékeit a közösségépítésben, a hagyományok bemutatásában, új piaci és szellemi termékek előállításának serkentésében látják és mindezzel a város és a térség iránti kulturális és gazdasági kereslet fellendítésében. A térség bemutatkozása lehetőséget kínált mindazon települések, vállalkozások, kulturális csoportok értékeinek rávilágítására is, amelyek eddig ismeretlenek voltak, és most bekapcsolódhattak a programokba. Az így bemutatott értékek pozitív példaként szolgálhatnak más települések kulturális és gazdasági közösségeinek is.
A rendezők vállalták, hogy elsősorban három alapvető elvárásnak felelnek meg a programok megvalósítása során, ez pedig az akadálymentesség, hogy mindenki részt vehessen a rendezvényeken, azaz a mozgássérültek, fogyatékkal élők szintén, a fenntarthatóság és a gyermekbarát környezet megteremtése.
A programokon főleg a zene volt túlsúlyban, de volt képregénykiállítás, bábtáncoltató betlehemes műsor, színházi és kulturális előadások, gasztronómai bemutatók, várséták és több programban felvonultatták Veszprém történelmi mozzanatait, valamint a régió sokszínűségét. Különösen értékelendő, hogy a rendezők az év végével sem fejezték be a programok szervezését, az ide látogatók továbbra is értékes események részesei lehetnek. A Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött együttműködés értelmében pedig a Liszt Intézeteken keresztül szerte Európában biztosítják Veszprém és a régió rendezvényeinek népszerűsítését.
(BM/Felvidék.ma)
