Március 5-én lépett hivatalába a február 26-án megválasztott új köztársasági elnök. Az új államfő első döntéseként aláírta az Országgyűlésnek 2024. február 26-án Svédország NATO-csatlakozásáról hozott döntését.
Sulyok Tamás megválasztását követően az Országgyűlésben arról beszélt, hogy köztársasági elnökként bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén.
Az Országgyűlés február 26-án fogadta el Novák Katalin lemondását, majd még aznap megválasztotta utódjának a kormánypártok jelöltjét Sulyok Tamást, aki az Alaptörvény szabályai szerint a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon, március 5-én lép hivatalba.
Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Azt mondta, bizonyos hatáskörökben, például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén a lehető legszélesebb transzparencia híve.
Sulyok Tamás 1956-ban született Kiskunfélegyházán. Két felnőtt gyermeke van. Édesapja ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Ezután több mint tíz évig fizikai munkás volt, és csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvéd lett, sőt a feleségeik is jogi foglalkozásúak. A nővére élelmiszeripari mérnök. Maga pedagógus akart lenni, később inkább a jogot választotta.
Sulyok Tamás március 5-én lépett hivatalába, ő lett a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
(168.hu/Felvidék.ma)
