Íme a jelentés! Brüsszel Ukrajna féktelen finanszírozásához adóemeléseket és megszorításokat vár el Magyarországtól – írta az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azzal kapcsolatban, hogy a tárca közzétette jelentését Ukrajna uniós finanszírozásáról és az Európai Bizottság adóemelésekre és megszorításokra irányuló követeléseiről.
A minisztérium szerint Ukrajna eddig majdnem háromszoros pénzügyi támogatást kapott az elmúlt három évben Brüsszeltől, mint Magyarország a 2004-es EU-csatlakozás óta.
„Brüsszel gyakorlatilag féktelen, felső korlát nélküli további finanszírozást tervez a háborúnak és Ukrajnának a következő évekre, amelyet a tagállamok támogatásainak csökkentéséből, közös hitelfelvételből és pénzbehajtásból kíván megvalósítani.
A Zelenszkij által követelt 800 milliárd dolláros hitelfelvétel minden magyar családnak több mint 1,3 millió forintba kerülne. A Magyarországot célzó brüsszeli eljárások és ajánlások egyértelmű üzenete, hogy adóemeléseket és megszorításokat várnak el a magyar kormánytól „
– írták, kiemelve, hogy „a nemzeti kormány ezekre a követelésekre következetesen nemet mond, de egy brüsszeli bábkormány végrehajtaná az adóemeléseket, a rezsicsökkentés eltörlését, a kórházbezárásokat, valamint a családokat, a fiatalokat, a nyugdíjasokat és a vállalkozásokat célzó megszorításokat”.
A közlemény szerint
az Európai Unió 2022 februárja óta példátlan mértékű pénzügyi, katonai és gazdasági támogatást nyújt Ukrajnának: az eddig kifizetett összeg eléri a 193,3 milliárd eurót, amely katonai segítséget, pénzügyi támogatásokat és az orosz vagyon hozamaiból származó kifizetéseket is magában foglalja.
Összehasonlításképpen: Magyarország 2004 és 2024 között összesen 73 milliárd euró nettó támogatást kapott az EU-tól – jegyezték meg.
Felidézték, 2025 decemberében az Európai Tanács újabb 90 milliárd euró hitelfelvételről döntött Ukrajna számára a 2026-2027-es időszakra, a forrást az EU nemzetközi pénzpiacokról venné fel. A nem katonai támogatás makropénzügyi eszközön keresztül történne, amelyhez elég a minősített többség – vagyis Magyarország vétója megkerülhető – mutattak rá.
A tárca szerint azonban a bizottság hosszabb távú tervei még ennél is messzebbre mennek: a 2028-2034-es uniós költségvetési javaslat alapján Ukrajna a következő pénzügyi ciklus egyik fő kedvezményezettje lehet, és a tervezet nem tartalmaz sem időbeli, sem összegszerű korlátot az Ukrajnának nyújtható hitelekre, valamint lehetővé tenné, hogy a jelenleg tervezett 100 milliárd eurós keret akár több száz milliárd euróval is megemelhető legyen – egyhangúság nélkül. A forrásokat a bizottság a kohéziós és agrártámogatások legalább 20 százalékos csökkentéséből teremtené elő.
Mindezek alapján Ukrajna tényleges részesedése a következő hétéves uniós költségvetési kerettervből (MFF) 360 milliárd euró felett alakulhat – vélekedtek.
„Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az úgynevezett Ukrán Jóléti Tervben 800 milliárd dollár finanszírozási igényt jelentett be a következő évtizedre – a katonai kiadásokon felül. Ennek fedezetére új, uniós hitelfelvételi eszközök létrehozása válna szükségessé” – írták a közleményben, hangsúlyozva, hogy ha Magyarország részt venne ebben, a GNI-arányos hozzájárulás alapján a teher 1,16 százalék, vagyis 9,29 milliárd dollár lenne, ami fejenként több mint 320 ezer forint, családonként pedig 1,3 millió forintot meghaladó terhet jelentene.
„Magyarország álláspontja világos: a kormány nem támogatja Ukrajna korlátlan pénzügyi és katonai finanszírozását, nem járul hozzá a folyamatos szankciós politika további eszkalációjához, és elutasítja, hogy a magyar emberek fizessék meg egy elhúzódó háború árát”
– jelentették ki, hozzátéve, hogy ennek ellenére az Európai Bizottság egyre erősebb nyomást gyakorol Magyarországra, hogy a szükséges forrásokat adóemelésekből és megszorításokból teremtse elő.
A közlemény szerint a bizottság követelései között szerepel az otthonteremtési támogatások, a csok, a kedvezményes lakáshitelek és az illetékmentesség megszüntetése, valamint a magasabb ingatlanadók bevezetése, a 13. havi nyugdíj csökkentése vagy eltörlése, adóemelés, a progresszív személyi jövedelemadó bevezetése, amely magasabb adóterhet róna a dolgozókra, a családoknak, fiataloknak és édesanyáknak járó adókedvezmények felülvizsgálata, a rezsicsökkentés eltörlése, a fosszilis energiatámogatások megszüntetése, valamint az orosz energiaimport teljes tiltása, amely akár három és félszeres rezsiár-emelkedést is okozhatna Magyarországon, az állampapírok hozamának megadóztatása, vagyis vagyonadó jellegű intézkedések, kórházbezárások, ágyszámcsökkentés, az állami egészségügyi rendszer leépítése, a fiataloknak szóló munkáshitel megszüntetése, valamint a magyar kkv-k támogatásának csökkentése, miközben a külföldi nagyvállalatokat érintő különadók eltörlését sürgetik.
A minisztérium szerint ezeket az elvárásokat az Európai Bizottság az európai szemeszter ajánlásaiban, országjelentéseiben és kötelezettségszegési eljárásaiban rögzíti, egyértelműen jelezve, hogy a magyar költségvetési mozgástér szűkítését és a lakosság terheinek növelését várja el Ukrajna további finanszírozásához.
„A kormány elutasítja, hogy az ukrajnai háború költségeit adóemelésekkel és megszorításokkal fizettessék meg a magyar emberekkel”
– emelték ki a közleményben.
Hozzátették, hogy a brüsszeli elvárások arra is világos figyelmeztetést jelentenek, hogy amennyiben áprilisban a nemzeti kormány helyére egy brüsszeli bábkormány kerülne, akkor az végrehajtaná Brüsszel követeléseit, és elindítaná a brutális adóemeléseket és megszorításokat, hogy Brüsszel a magyarok pénzét is Ukrajna és a háború finanszírozására tudja fordítani.
MTI/Felvidék.ma
