Erzsébet királyné, Sisi és őszinte kötődése a magyarsághoz

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon alkotta meg végső formájában, tisztázta le a Himnusz szövegét. A Magyar Országgyűlés a költő születésének 200. évfordulója óta állami emléknappá nyilvánította január 22-ét. Ezen a napon, ahol magyarok élnek szerte a világban emlékünnepségek, megemlékezések, a nemzeti identitást erősítő programok zajlanak különös lelkülettel átélve az esemény jelentőségét.

Pozsonyban, a Prímási Palota Tükörtermében ugyancsak érdekfeszítő, színes, sok tekintetben újdonsággal bíró programra került sor.  Az „Iszonyú magyar honvágyam van…” című zenés felolvasóest a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Pozsony, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Gödöllői Királyi Kastély társrendezésében valósult meg.

(Fotó: Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Facebook)

A megjelent közönséget Venyercsan Pál, a Liszt Intézet igazgatója és Nagy Tímea, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma megbízott igazgatónője köszöntötte, mindkettő kiemelve a Magyar kultúra napja jelentőségét és küldetését a magyarság életében.

A két előadó-művésznő, Berta Blanka Erzsébet királyné, Demeter-Guba Erzsébet Ferenczy Ida szerepében

kettőjük levelezése alapján hozta közelebb a közönséghez a királyi udvar, a királyi család és elsősorban Sisi életét, mindennapjait, kedvteléseit, a hozzá közelálló személyeket.

Aprólékos betekintést nyújtottak a királyné és környezete életébe és a levélváltás ismét bizonyította, hogy Sisi szívéhez mennyire közel állt a magyar nép, milyen mélyen átérezte a szabadság utáni vágyát, és mennyire rokonszenvezett minden olyan törekvéssel, amely a néptől indult.

Venyercsán Pál és Nagy Tímea (Fotó: Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Facebook)

Nem felületesen ítélkezett, hanem nagyon is következetesen, ezért igyekezett megtanulni a nem könnyű magyar nyelvet, kihasznált minden alkalmat és lehetőséget, hogy ezt gyakorolja és odafigyelt, hogy gyermekei is beszéljék a magyar nyelvet. Magyar írókat, költőket olvasott, Petőfi verseit ugyancsak behatóan tanulmányozta, figyelemmel kísérte Jókai munkásságát, kedvenc regénye a Kárpáthy Zoltán volt, de várva várta valamennyi műve megjelenését.

Nyomon követte a magyar képzőművészek munkáit, ismerte a legnagyobb alkotók képeit, szobrait, figyelte a Műcsarnok kiállításait. Csodálta a magyar zenét, a cigányzenét is, a gödöllői kastélyba gyakran hívott cigányzenészeket, Liszt és Erkel zenéje szintén kedves volt számára.

(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)

A felolvasóest különlegessége volt, hogy közben Szilasi Alex zongoraművész a műsor színesítéseként a szöveghez kapcsolódó zeneszámokat adott elő, illetve kiegészítésként magyarázattal szolgált az egyes zeneművekhez.

A zeneszámok főleg Erzsébet királyné kedvencei voltak. Ugyancsak jól egészítette ki az előadást Kaján Marianna kurátor összekötő szövege.

A mindvégig érdekfeszítő levelezés szövegében jelen vannak a gödöllői tartózkodásra, a lovaglásokra, a gödöllői és a budai vár körüli táj nagyszerűségére való utalások, de az olyan női témák is, mint a bálokra való készülődés, Sisi kedvenc színének, a lilának a hangsúlyozása, de az is, hogy kedvenc virágai az ibolya és a rózsa volt. Valamennyi leveléből az tűnik ki, hogy ezer szállal kötődött mindenhez, ami magyar, közben megmutatkozik finom humorérzéke, a részletekre való rálátása és választékos stílusa is.

(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)

Külön részletezte Ferenczy Idához szóló levelében a budai koronázási ünnepségeket és magát az 1867-es kiegyezést is, amelynek létrejöttében neki is tagadhatatlanul meghatározó szerepe volt.

Szövegeiben többször hangsúlyozza, milyen nagy mértékben rokonszenvezik a magyar politikai élet szereplőivel, elismerve a hazájuk iránti elkötelezettségüket.

A mindvégig élvezetes műsor a levelek által még inkább felmutatta a magyarok körében nem ok nélkül kedvelt Erzsébet személyiségét, érzékenységét, műveltségét és sokoldalúságát.

(Fotó: Benyák Mária/Felvidék.ma)

Az előadás után a közönség megtekinthette a Gödöllői Királyi Kastély közreműködésével összeállított Erzsébet királyné és Magyarország című kiállítást, amelyet először a Prímási Palotában mutattak be, majd január 26-tól február 20-ig Pozsonyban a Liszt Intézetben lesz látható. Később az anyag vándorkiállításként más helyszineken is bemutatásra kerül. A fotók Erzsébet királyné és családja életének legfontosabb pillanatait, tárgyait, a családtagok portréit, a királyi családhoz kapcsolódó monumentális épületeket, azok belső tereit, termeit, pompáját örökítik meg.

Benyák Mária/Felvidék.ma