Gyorshír: Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – mondta Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Az egyházi vezető Pécsen, a hercegszőlősi zsinat 450. évfordulóján hirdetett emlékév alkalmából arról beszélt:
a Református Egyházak Világközösségének nagygyűlési anyaga olyan teológiai álláspontokat képvisel, amelyekkel nem tudnak azonosulni, ezért azok felülvizsgálatát kérik.
„Nekünk egy világos, biblikus álláspontot kell közvetíteni, és képviselni. Egy olyan álláspontot, amely az elmúlt 450 esztendőben megtartotta a reformátusságot, megtartotta azt a kultúrát, amit a magyar reformátusság jelentett a Kárpát-Medencében” – fogalmazott az erdélyi református püspök.
A Református Egyházak Világközössége (WCRC) a világ legnagyobb református szervezete, amely 2010-ben jött létre Grand Rapids-ben (USA) a Református Egyházak Világszövetsége (WARC) és a Református Ökumenikus Zsinat egyesülésével. Több mint 100 ország 230-nál is több egyházát, mintegy 80 millió hívőt képvisel. Székhelye Hannoverben található, és a Magyarországi Református Egyház is tagja.
Deklarált céljuk: a református egység előmozdítása, az igazságosság (gazdasági, ökológiai), a hitvallástétel és a misszió. A szervezet kiemelten foglalkozik a globális igazságosság kérdéseivel és a református identitás megerősítésével.
A magyarországi és a határon túli magyar református egyházak (pl. az Erdélyi Református Egyházkerület) szerves részei eredetileg a világközösségnek. A kárpát-medencei magyar tagegyházak képviseletét és tagdíját a Magyarországi Református Egyház biztosítja.
2025-ös thaiföldi nagygyűlés fontos döntései
A Református Egyházak Világközösségének (WCRC) 27. nagygyűlése 2025. október 14. és 23. között zajlott a thaiföldi Chiang Maiban. A találkozó központi témája a „Légy állhatatos a bizonyságtételedben!” (Zsid 12,1) volt, és egybeesett a világszervezet alapításának 150. évfordulójával. Ezek voltak a legfontosabb döntések: új vezetés választása.
A világközösség új elnökévé az amerikai Rev. Dr. Karen Georgia Thompsont (United Church of Christ) választották. Emellett új főtitkárt is kineveztek: Rev. Philip VinodPeacock személyében, aki 2026. február 1-jén lépett hivatalba, mint az első ázsiai származású vezető ezen a poszton.
„Remény a könnyeken túl” címmel fogadták el a nagygyűlés záródokumentumát, amely a következő hét évre határozza meg a szervezet irányvonalát, hangsúlyozva a hitben, az igazságosságban és a reményben való állhatatosságot.
Fontosabb témakörök: 1. Társadalmi és nemi igazságosság. A küldöttek határozatba foglalták a reproduktív jogok beemelését a szervezet nemek közötti igazságosságért végzett munkájába, ösztönözve a teológiai reflexiót és a pasztorális gondozást ezen a területen. 2. Klímaigazságosság és környezetvédelem. Külön jelentést fogadtak el az ökológiai válságról, amely sürgeti a fosszilis tüzelőanyagokról való gyors átállást és a kormányokkal való együttműködést a klímavédelmi célok érdekében. 3. Fenntarthatóság és finanszírozás. Döntés született egy új adománygyűjtési stratégia kidolgozásáról, hogy a szervezet hatékonyabban tudjon reagálni a válsághelyzetekre és támogassa a kevésbé tehetős tagegyházakat.
A Zárónyilatkozat hangsúlyos kérdéseivel és válaszaival a jelenlegi világválságok tükrében fogalmazzák meg a református egyházak jövőképét. Külön pásztorlevélben és a zárónyilatkozatban is kifejezték aggodalmukat a globális fegyverkezés és a nemzetközi jog megsértése miatt, a békét hitéleti kötelességnek nevezve.
A nyilatkozat rögzíti azt is, hogy minden ember Isten képmására teremtetett,ezért elítélik a szexuális orientáció vagy nemi identitás alapú diszkriminációt és erőszakot. A nyilatkozat alapvető üzenete az állhatatosság: a hitvalló közösségnek nem szabad beletörődnie a világ igazságtalanságaiba, hanem „ellenkulturaként” a szolidaritást kell képviselnie.
Miért akar kilépni az Erdélyi Református Egyházkerület?
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) kilépési szándéka mögött elsősorban teológiai nézeteltérések állnak, amelyek a 2025-ös thaiföldi nagygyűlés döntései után éleződtek ki.
A kilépési megfontolások főbb okai. 1. A liberális teológiai irányvonal elutasítása. Az erdélyi református vezetés (Kató Béla ny. püspökkel az élen) elfogadhatatlannak tartja a WCRC eltolódását a liberális teológia irányába, különösen a nemi identitás és az LMBTQ-jogok egyházi elismerése miatt. 2. A nagygyűlés határozatai. A Chiang Mai-i zárónyilatkozat azon pontjai, amelyek a reproduktív jogokat és a szexuális orientáció alapú befogadást hangsúlyozzák, éles ellentétben állnak az Erdélyi Egyházkerület Biblia-, és hitvalláshű szemléletével. 3. Politikai és társadalmi szerepvállalás. Az erdélyireformátus egyházvezetés szerint a világszervezet túl hangsúlyosan foglalkozik globális politikai és társadalmi aktivizmussal (pl. radikális klímavédelem, gazdasági rendszerek bírálata), miközben elhanyagolja az evangélium hirdetését és a hagyományos keresztyén értékek védelmét. 4. Közös magyar fellépés. Az erdélyi döntés nem egyedi. A Magyarországi Református Egyház (MRE) is „mély megdöbbenését” fejezte ki a nagygyűlés után, és az egész kárpát-medencei református közösség (Generális Konvent) felülvizsgálja tagságát a WCRC-ben. Az erdélyi egyházkerület álláspontja szerint a világszervezet olyan irányba indult el, amellyel ők már nem tudnak közösséget vállalni anélkül, hogy saját hitelveiket feladnák.
Hogyan reagált a világszervezet vezetése a magyar bírálatokra?
A Református Egyházak Világközössége (WCRC) vezetése a magyar tagegyházak részéről érkező éles bírálatokra és a kilépés belengetésére alapvetően a párbeszéd fenntartásával és a közösség egységének hangsúlyozásával reagált, miközben kitartott a nagygyűlésen elfogadott liberálisabb irányvonal mellett.
A reakció főbb elemei: 1. a párbeszéd fontossága. Najla Kassab, a szervezet leköszönő elnöke 2025 októberi budapesti látogatásakor hangsúlyozta, hogy bár a család és a szexualitás kérdésében eltérőek a vélemények, ezek a különbségek nem szabadna, hogy falakká váljanak. Kiemelte a magyar reformátusok fontosságát a közösségen belül, különösen identitásuk szilárdsága miatt. 2. Személyes látogatások ígérete. A 2025-ös nagygyűlés főtitkári jelentése javaslatot tett arra, hogy az új végrehajtó bizottság tagjai 2026 első felében minden tagegyházat látogassanak meg. Ennek célja kifejezetten a kihívások megértése és a kapcsolatok tisztázása azokkal a tagokkal, akik fontolgatják az ilyen lépést. 3. A sokszínűség elismerése. A világszervezet hivatalos dokumentumaiban elismeri, hogy az emberi szexualitás és a reproduktív jogok kérdését eltérően élik meg a különböző kultúrákban és egyházakban. A vezetőség szerint ez lehetőség a „mélyebb odafigyelésre”, nem pedig csak egy eldöntendő vitakérdés. 4. Az új vezetés nyitottsága. Az új főtitkár, Philip Vinod Peacock, a szolidaritást és az együttes tanúságtételt helyezte előtérbe, kerülendő a közvetlen konfrontációt az ún. „konzervatív kritikákkal”.
Mindebből látható: a WCRC új vezetése nem vonta vissza a vitatott döntéseket, de láthatóan törekszik arra, hogy a magyar reformátusokat a „közösség építése” jegyében a szervezeten belül tartsa,
hangsúlyozva, hogy a világszervezet ereje éppen a nehézségek közepette megélt egységben rejlik.
Más tagegyházak is fontolgatják a kilépést
Az Erdélyi Református Egyházkerület mellett több más, hagyományosan „konzervatívabb” vagy az evangéliumi szárnyhoz tartozó egyház is fontolgatja a kilépést, vagy már korábban felülvizsgálta tagságát a WCRC-ben. A feszültség oka mindenhol hasonló: a világszervezet markáns eltolódása a liberális társadalmi és teológiai irányvonalak felé.
A legfontosabb érintett egyházak. A Magyarországi Református Egyház (MRE):
bár a kilépést még nem mondták ki, a Zsinat elnöksége és a Generális Konvent (a kárpát-medencei magyar reformátusok közösségeként) éles kritikát fogalmazott meg a 2025-ös nagygyűlés után.
Jelenleg a tagság „érdemi felülvizsgálata” zajlik, ami az elszakadást készítheti elő. Az Észak-amerikai Evangéliumi Presbiteriánus Egyház (EPC) már 2022–2023 folyamán megkezdte a hivatalos értékelést WCRC-tagsága megszüntetéséről. Érvelésük szerint a világszervezet túlságosan a liberális észak-amerikai és európai fősodor (pl. PCUSA) hatása alatt áll, ami nem egyeztethető össze az EPC missziói szemléletével. Konzervatív észak-amerikai közösségek (CRCNA és RCA).
Bár ezek az egyházak maguk is belső szakadásokon mennek keresztül az LMBTQ-kérdés miatt, konzervatív szárnyaik (például az újonnan alakult Alliance of Reformed Churches) távolságot tartanak a WCRC-től, vagy eleve nem is csatlakoznak hozzá. Globális Déli egyházak. Bizonyosafrikai és ázsiai tagegyházak körében is megfigyelhető az elégedetlenség. Bár tömeges kilépési hullám még nem indult el, több delegáció (például a mexikói vagy a chilei képviselők korábban) tiltakozott a liberális határozatok, például a nők ordinációjának kötelezővé tétele vagy a szexuális etika átírása ellen.
A 2025-ös nagygyűlés után a törésvonalak mélyültek. Míg a WCRC a „dekolonizált” és „befogadó” teológiát hirdeti, a konzervatívabb blokk ezt a bibliai alapoktól való elfordulásként értékeli…
Dr. Békefy Lajos/Felvidék.ma
