A 21. századi kollektív bűnösség elvének alkalmazása, a megyei támogatási rendszer átalakulása, valamint a szlovák–magyar viszony romló tendenciái álltak annak a sajtótájékoztatónak a középpontjában, amelyet Orosz Örs és Andruskó Imre, Nyitra megyei és komáromi városi képviselők tartottak február 10-én.
Nem a múlt, hanem a jelen a tét
Orosz Örs a sajtótájékoztató elején hangsúlyozta, a jelenlegi tiltakozások és jogi fellépések nem a történelmi Beneš-dekrétumok egészét kérdőjelezik meg, hanem azokra a mai gyakorlatokra irányulnak, amelyek nyolcvan évvel később, kollektív bűnösség elve alapján vezetnek vagyonelkobzásokhoz. Mint fogalmazott,
elfogadhatatlan, hogy olyan esetekben indítanak eljárásokat, amikor az érintetteket a háborús körülmények miatt még eltemetni, anyakönyvezni vagy hagyatékolni sem tudták, most viszont leszármazottaktól koboznak el vagyont.
Orosz szerint ez nemcsak a magyar közösséget, hanem a jogbiztonság egészét érinti Szlovákiában
Andruskó képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Szövetség politikusai nem kérdőjelezik meg Szlovákia területi integritását, ugyanakkor ragaszkodnak a véleményszabadsághoz és ahhoz, hogy történelmi kérdésekről büntetőjogi fenyegetés nélkül lehessen beszélni.
A magyar, mint revizionista nyelv
Orosz szerint a felvidéki magyarság jelenleg nem feltétlenül érzi jól magát az országban, mivel a szlovák–magyar viszony egyre inkább úgy tűnik, nem a kölcsönös tisztelet jegyében fejlődik – fogalmazott.
Andruskó Imre és Orosz Örs (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ennek kapcsán felidézte azt az ügyet is, amely a legutóbbi megyei közgyűlésen került napirendre: egy beadvány nyomán a mentelmi bizottság azt vizsgálta, hogy az Orosz Örs egyesülete által kiadott és szerkesztett Szlovákia útikönyv borítóján szereplő „Felvidék” szó alkalmas-e arra, hogy megkérdőjelezze Orosz alkalmasságát a megyei kulturális bizottság vezetésére. Bár a megye végül elutasította a panaszt, az eredeti panaszos (a Szlovák Megújhodási Mozgalom képviselője) újabb beadvánnyal élt.
Orosz szerint az új eljárás egyik legsúlyosabb megállapítása az volt, hogy a szlovákiai települések neveit a magyar nyelvű könyvben magyarul is szerepeltetik, amely a beadvány szerint „revizionista nyelv”.
„Ez abszolút elfogadhatatlan” – jelentette ki a képviselő, hozzátéve, szerinte a politika legfelsőbb szintjén zajló magyar-ellenes retorika legitimálása vezet oda, hogy a társadalomban egyre nyíltabban jelennek meg nacionalista megnyilvánulások.
Ennek egyik példájaként említette a legutóbbi DAC-mérkőzést, ahol – a hangosbemondó többszöri felszólítása ellenére – nemzetgyalázó rigmusok hangzottak el. Orosz szerint mindez összefügg a decemberben elfogadott büntető törvénykönyv-módosítással, amely véleménye szerint nem csillapította, hanem felerősítette az extrém beszédet.
„Visszaestünk a kilencvenes évek mečiarista korszakába – nem a két állam, hanem a két nemzet kapcsolatát tekintve” – fogalmazott.
Andruskó Imre (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Új igazgató a Duna Menti Múzeum élén
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy rövid átmeneti időszak után hivatalba lépett a komáromi Duna Menti Múzeum új igazgatója. Orosz Örs szerint az intézmény előtt rendkívül összetett feladatok állnak: a Zichy-palota részleges felújítása, az állandó kiállítás tervezésének befejezése, valamint az Izsán épülő látogatóközpont működtetése.
A képviselő hangsúlyozta, a múzeum működése nemcsak szakmai, hanem identitáskérdés is a régió számára.
Megyei támogatások: torzuló arányok
A megyei támogatási rendszerről szólva Orosz elmondta: bár érthető a kis önkormányzatok segítése, az erre elkülönített mintegy 1,6 millió eurós keret gyakorlatilag ellehetetleníti a korábban jól működő kulturális, sport- és idegenforgalmi dotációkat.
A Komáromi járás a teljes megyei kulturális keretből mindössze 36 ezer euróra, az idegenforgalmi alapból kevesebb mint 8 ezer euróra számíthat, hasonló nagyságrenddel a sport esetében is.
Ez azt jelenti, hogy képviselőnként legfeljebb egy-egy projekt kaphat támogatást.
Pozitív kivételként említették az egészségügyi rendelők korszerűsítését célzó pályázatokat, amelyekhez egy országos, több mint hárommillió eurós felhívás is kapcsolódik majd. Ez akár 120 rendelő felújítását teheti lehetővé Nyitra megye területén.
Városi ügyek: ingatlanhasznosítás, sport- és kulturális alapok
Andruskó Imre a komáromi városi ügyekről szólva beszélt a használaton kívüli belvárosi ingatlanok – köztük a Pozsonyi kapu környékének – hosszú távú, befektetésalapú bérbeadásáról. Véleménye szerint csak olyan funkciók jöhetnek szóba, amelyek kulturális vagy közösségi célt szolgálnak, kizárva a kaszinókat és játéktermeket.
A városi kulturális alap idei kerete ismét 60 ezer euró, míg a sportalap 300 ezer euró. Andruskó hangsúlyozta: a nehéz gazdasági helyzet ellenére Komárom továbbra is jelentős forrásokat fordít a sportélet fenntartására, ugyanakkor arra kérte a klubokat, hogy éljenek a megyei, ifjúsági sportolókat támogató pályázati lehetőségekkel is.
Megemlékezés és pótképviselői kérdés
A sajtótájékoztató elején a résztvevők megemlékeztek a nemrég elhunyt Korpás Péter városi képviselőről. Andruskó Imre méltóságteljes, korrekt emberként jellemezte egykori kollégáját. Kitért arra is, hogy a megüresedett képviselői mandátum sorsa a választási lista következő legtöbb szavazatot elért jelöltjének döntésétől függ.
Ebben a körzetben ez Bauer Ildikó, a Magyar Szövetség Nyitra megyei képviselője, akit a polgármester hivatalosan is felkérhet a mandátum átvételére. A végső döntést azonban neki kell meghoznia arról, hogy vállalja-e a képviselői tisztséget.
Szalai Erika/Felvidék.ma
