Olyan szakaszban tartanak az ukrajnai rendezésről szóló orosz–ukrán–amerikai tárgyalások, amely nem feltételez nyilvános megvitatást – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön újságíróknak.
„Nem, nem akarunk belemenni a részletekbe, nem fogjuk ezt tenni” – válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy mi volt a fő probléma, amelyet a genfi háromoldalú tárgyalásokon megvitattak. „Jelenleg, mondjuk úgy, a tárgyalások olyan szakaszban vannak, amely nem feltételez nyilvános megvitatást” – tette hozzá.
A háromoldalú tárgyalások harmadik fordulója kedden és szerdán zajlott le Genfben; az első napon mintegy hat, a másodikon pedig mintegy két órán át tartott. Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a tárgyalásokat nehéznek, de gyakorlati jellegűnek minősítette. Mint mondta, a közeljövőben újabb lesz. Peszkov csütörtökön azt mondta, hogy ehhez jelenleg nincs hozzáfűznivalója.
Megyinszkij egyébként szerdán, a Moszkvába való visszatérés előtt egyedül ismét találkozott az ukrán delegációval.
Peszkov erről annyit mondott, hogy ez a tárgyalások egyik formátuma volt. Közölte, hogy még nincs dátuma az újabb fordulónak. Hivatalos forrásokra hivatkozó orosz hírügynökségek szerint az újabb forduló ismét Genfben lesz.
Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes, aki szintén tagja volt az orosz küldöttségnek, csütörtökön Moszkvában az orosz sajtónak nyilatkozva szintén nem bocsátkozott konkrétumokba, csak annyit mondott, hogy Genfben „az ukrajnai válság politikai és diplomáciai rendezésének keretében felmerülő aktuális kérdések egész komplexumát megvitatták”.
„Az Oroszországi Föderáció komolyan veszi ezeket a tárgyalásokat, mivel mi jobban érdekeltek vagyunk a tartós béke megteremtésében Ukrajnában és a különleges hadművelet keretében megfogalmazott célok elérésében, mint bárki más” – hangoztatta.
Hozzátette, hogy a „különleges hadművelet” céljait „katonai vagy, kívánatosabb módon, politikai-diplomáciai” úton el fogja érni Moszkva. „Azoknak a politikai és információs táncoknak, amelyeket az európaiak járnak ezen tárgyalások körül, jelen esetben semmilyen jelentőségük sincs” – nyilatkozott. „Anchorage szelleme él” – mondta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusi alaszkai csúcstalálkozójára utalva.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő ugyanakkor a tárca honlapján közzétett kommentárjában úgy vélekedett, hogy az amerikai álláspont ellentmondásos volta kétségbe vonja Washington szándékainak őszinteségét az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban. „Ha valaki őszintén szándékozik közvetítőként fellépni a konfliktus rendezésében, akkor fel kell hagynia a konfliktusban részt vevő egyik fél katonai ellátásával” – fogalmazott.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt elnöke a szverdlovszki régióban lévő Verhnyaja Pismában azt hangoztatta, hogy Moszkva célja a „különleges hadművelettel” Oroszország békéjének, stabilitásának és nyugodt fejlődésének biztosítása az elkövetkező évtizedekre.
„Nem nyugodhatunk bele, hogy országunk mellett egy olyan állam helyezkedjen el, amely barátságtalanul viszonyul hozzánk, ráadásul még a NATO-nak is tagja” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén „a háborús veszély rendszerszintű lesz”.
„Az, amit (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) Münchenben (a biztonsági konferencián) művelt, az valószínűleg nem is igényel kommentárt. (…) ez az ember nem akar békét. Ezt nyilvánosan kijelentette” – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az al-Arabija televíziónak adott interjújában. Megismételte álláspontját, miszerint az ukrajnai konfliktus megoldásának útjában az a „rezsim” áll, amely 2014-ben került hatalomra Kijevben.
Peszkov a sajtónak egyebek között azt is elmondta, hogy jelenleg nem szerepel a tervek között egy Putyin és Trump közötti telefonbeszélgetés megszervezése. Kirill Dmitrijev elnöki különmegbízott, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) vezérigazgatója, aki az elmúlt két nap folyamán szintén megfordult Genfben, az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok végül fel fogja oldani az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, mert ez az érdeke, miután a gazdasági büntetőintézkedések több mint 300 milliárd dollárjába kerültek az amerikai vállalatoknak. Dmitrijev szerint a potenciális orosz–amerikai projektek portfóliója meghaladja a 1400 milliárd dollárt.
A szóvivő egyebek között azt is hangoztatta, hogy a sportnak mentesnek kell lennie a politikától, de az ukrán tisztviselők nyilatkozatai, melyek szerint nem vesznek részt az olaszországi paralimpián, mert az orosz és belorusz sportolók saját zászló alatt indulnak, éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Hangsúlyozta:
Oroszország támogatja, hogy minden sportoló szabadon, a saját színeiben indulhasson az olimpiákon és a paralimpiákon, mert ezek sportversenyek, nem pedig politikaiak.
Hangot adott Moszkva kategorikus egyet nem értésével Kijev álláspontjával kapcsolatban, miszerint az orosz paralimpikonok a háború propagandistái.
Kitért az orosz–iráni közös flottagyakorlatra is, amelyről azt mondta, hogy még a közel-keleti feszültség újabb kiéleződése előtt ütemezték be. A szóvivő példátlannak nevezte az iszlám köztársaság körül történt eszkalációt, önmérsékletre hívta fel a régió országait és felszólított a problémák politikai és diplomáciai megoldására.
MTI/Felvidék.ma
