Harminchárom év után újra színpadon a „Képzelt riport” a Komáromi Jókai Színházban

A Komáromi Jókai Színház február 27-én, pénteken délután sajtótájékoztatón mutatta be készülő előadását, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról színpadi adaptációját, amelynek bemutatóját március 6-ára tűzték műsorra. A komáromi társulat új produkciójáról a sajtó képviselői előtt beszélt Gál Tamás Jászai Mari- és Dosky-díjas színművész, a színház igazgatója és az előadás rendezője, valamint az alkotócsapat több tagja is.

A tájékoztatón részt vett továbbá Gergye Krisztián koreográfus-rendező, kortárs táncművész, Finta Viktória dramaturg, továbbá a produkció két szereplője, Kiss Szilvia, aki Eszter szerepében lép majd színpadra, Szabó Viktor, akit József alakítójaként láthat a közönség, valamint Emmer Péter zenész. Az alkotók a készülő előadás koncepciójáról, zenei és színpadi világáról, valamint a darab ma is érvényes üzenetéről ugyancsak beszéltek.

A sajtótájékoztatót Bárány János, a Komáromi Jókai Színház sajtóreferense nyitotta meg, aki köszöntötte a megjelent újságírókat, majd röviden ismertette a készülő produkcióhoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Elmondta, hogy

a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című előadás nyilvános főpróbáját március 5-én, csütörtökön 19 órakor tartják, amelyre a szervezési osztályon keresztül lehet jelentkezni.

Kiemelte azt is, hogy a darab különleges helyet foglal el Komárom színházi életében, hiszen a városhoz és a helyi alkotókhoz több korábbi feldolgozáson keresztül is kötődik, így a most készülő bemutató egyfajta új fejezetet jelent ebben a hagyományban.

A készülő produkcióról Gál Tamás, a Komáromi Jókai Színház igazgatója és az előadás rendezője is szólt. Elmondta, számára különösen meghatározó élményt jelentett a darab egy korábbi komáromi feldolgozása, amely évtizedekkel ezelőtt mély nyomot hagyott benne, s most alkotóként abban bízik, hogy az új bemutató hasonlóan erős színházi élményt nyújt majd a közönségnek.

Hangsúlyozta, hogy

a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról most készülő változata jelentős mértékben a mozgásra és a vizualitásra épít: a produkció koncepciójában meghatározó szerepet kap a koreográfia és a képekben való gondolkodás.

Ebben kulcsszerepet vállal Gergye Krisztián koreográfus-rendező, aki az előadás mozgásszínházi világát formálja, míg a prózai jelenetek színészi felépítésén elsősorban ő maga dolgozik. A rendező bizakodva beszélt a jelenleg is zajló alkotói folyamatról, amelynek eredményeként egy markáns, XXI. századi színpadi feldolgozás születhet.

A produkció koncepciójáról Gergye Krisztián is beszélt, aki hangsúlyozta: a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról legendás zenei anyaga és emberi története ma is erőteljesen hat, ugyanakkor a darab hiteles megszólaltatásához új, XXI. századi „színházi nyelvre” van szükség.

Ennek jegyében az alkotók olyan összművészeti előadást hoznak létre, amelyben a színészet, a mozgás, a tánc és az ének egyenrangú kifejezési formaként kapcsolódik össze.

Mint fogalmazott, a munkafolyamat egyik legfontosabb ereje a társulat nyitottsága és az a közösségi alkotói légkör, amely lehetővé teszi, hogy a darab fesztiválhangulata kortárs színpadi formában szülessen újjá.

A szövegkönyv alakulásáról Finta Viktória, az előadás dramaturgja beszélt. Mint elmondta, a készülő előadás szövege alapvetően hű marad az eredeti darabhoz: a színpadon elhangzó mondatok döntő többsége az eredeti szövegkönyvből származik, a dramaturgiai munka inkább az anyag szerkezetének átrendezésére, a jelenetek ritmusának és hangsúlyainak finomítására irányult.

Hozzátette, hogy a

módosítások célja elsősorban az volt, hogy az előadásban hangsúlyosabban jelenjenek meg a történet univerzális emberi kérdései és érzelmi rétegei, miközben a különböző idősíkok és a „képzelt riport” nézőpontja egy sajátos, elvontabb színházi térben kapcsolja össze a történet eseményeit.

A sajtótájékoztatón a kulisszákról Kiss Szilvia, Eszter alakítója is beszélt. Kiemelte, hogy a jelmeztervező, Gadus Erika munkája szorosan kapcsolódik az alkotói folyamathoz:

A jelmezek a próbák során formálódtak, így a karakterrel együtt alakult ki az a vizuális világ, amely egyszerre idézi meg a hippikorszak hangulatát és egy mai, fesztiválszerű atmoszférát.

A színésznő arról is szólt, hogy saját Eszter-értelmezésében a figura nem egydimenziós szereplő, hanem érzékeny, múltbeli traumákat hordozó nő, akiben a történet során fokozatosan bomlik ki a belső feszültség. Mint fogalmazott, célja olyan Esztert megformálni, akivel a nézők is azonosulni tudnak.

A Józsefet alakító Szabó Viktor arról beszélt, hogy szerepe a történetben egyfajta ellenpontot képvisel a „hippik” világával szemben, hiszen karaktere inkább a konzervatív szemléletet jeleníti meg.

Mint fogalmazott:

A darab értéke éppen abban rejlik, hogy nem kínál egyszerű válaszokat: a szereplők és a helyzetek inkább határmezsgyéken mozognak, így a történet nem pusztán egy szerelmi történetként jelenik meg.

Hangsúlyozta azt is, hogy az előadásban a prózai jelenetek különös hangsúlyt kapnak, mivel az alkotók törekvése, hogy a történet mélyebb rétegei és a benne felvetett kérdések is kibontakozzanak, így a darab a mai közönség számára is érvényes gondolatokat fogalmazhat meg.

A produkció zenei világáról Emmer Péter beszélt, aki zenekarával élőben kíséri az előadást. Elmondta, hogy a darab legendás dalai a magyar könnyűzene meghatározó részét képezik, ezért a feldolgozás során különösen fontos volt, hogy megőrizzék azok eredeti karakterét, miközben hangszerelésben és hangzásban mai, frissebb színekkel gazdagítsák őket.

Hangsúlyozta azt is, hogy

a színházi zenélés sajátos feladat: a zenének mindig a színpadon zajló történéseket kell szolgálnia, így az előadás során a zenekar játéka szorosan igazodik a színpadi ritmushoz és a színészi jelenléthez.

Az alkotók hangsúlyozták, hogy az előadás célja egyszerre megszólítani azokat, akik számára a darab legendás dalai nosztalgikus élményt jelentenek, valamint a fiatalabb generációt is, akik egy friss, kortárs színházi formában találkozhatnak a történettel.

A produkció alapvetően hű marad az eredeti műhöz, ugyanakkor az alkotók a színpadi megfogalmazásban igyekeznek mai, lendületes hangulatot teremteni.

Ebben fontos szerepet kapnak a táncosok is: a száz jelentkező közül végül tizenkét fiatal lép színpadra a darabban.

Gergye Krisztián kiemelte, hogy a mozgás nem pusztán koreográfiai elemként jelenik meg, hanem az előadás érzelmi és lélektani emelkedettségét erősíti, amely a történetek és személyes sorsok mélyebb rétegeit is képes érzékeltetni.

Mint fogalmazott:az igazán nagy művészet gyakran „súrolja a giccs határát”, de nem lépi át azt.

Hangsúlyozta azt is, hogy

az előadásban nincs éles határ színész és táncos között: mindenki egyenrangú színpadi jelenléttel járul hozzá az összképhez.

Kiss Szilvia pedig arról is beszélt, hogy a mozgás azért is kap hangsúlyos szerepet, mert költői képeken keresztül mozgatja meg a nézők fantáziáját, túlmutatva a hagyományos koreográfiai megoldásokon.

A produkció bemutatóját március 6-án tartják a Komáromi Jókai Színház színpadán, ahol az alkotók egy valódi fesztiválhangulatú, élményszerű előadással várják a közönséget.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma