Csallóköz ivóvízkészletének védelme, a szennyvízhálózatok fejlesztése és a tisztítótelepek korszerűsítése továbbra is sürgető feladat a térségben – erről beszélt péntek reggel Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Magyar Szövetség alelnöke a Pátria rádió Reggeli című adásában.
A beszélgetésben elhangzott, hogy a Nemesgombán működő közös tisztítótelep még a 90-es években épült, és az akkori lakosságszámhoz, illetve műszaki feltételekhez igazodott. Azóta azonban a térség több településén jelentősen nőtt a lakóházak száma, így a rendszer kapacitása mára elégtelenné vált.
Őry rámutatott, a túlterhelt tisztítótelep miatt nemcsak a mindennapi működés vált nehézkessé, hanem a fejlesztési források lehívása is akadályokba ütközik. A kezdeményezés a Felső-Csallóköz Községeinek Szennyvízelvezetési és-tisztítási Társulásának hét tagjához kötődik:
Csallóközcsütörtök, Úszor, Olgya, Lég, Béke, Pozsonycsákány és Nemesgomba.
Elhangzott az is, hogy elkészült a technológiai korszerűsítéshez szükséges tervdokumentáció, és a fejlesztési alapban egy mintegy 2 millió eurós támogatási keret is körvonalazódott, a 2025 októberében módosított jogszabályok azonban kizárták az önkormányzati társulásokat a pályázók köréből.
A politikus szerint ez nem csupán a felső-csallóközi társulás problémája, hanem
országos léptékű gond, amely mintegy kétszáz hasonló társulást érinthet.
Hangsúlyozta, hogy ezek a társulások nonprofit közszolgáltatási feladatot látnak el, ezért indokolatlan, hogy éppen ők essenek el a szükséges támogatásoktól.
Őry Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatornahálózatra rá nem kötött háztartások esetében a szennyvizet tartálykocsival kell elszállítani, ezt azonban ugyanúgy tisztítótelepre kell vinni. Csakhogy a környékbeli létesítmények kapacitása sok helyen már most is szűkös, emiatt a szolgáltatás drága, a lakosság számára pedig komoly terhet jelenthet. A polgármester szerint egy-egy ürítés költsége 150-200 euró között mozoghat, ami a családok számára hosszabb távon alig vállalható.
A beszélgetésben szó esett arról is, hogy a Csallóközben és környékén több olyan település van, ahol a lakosságszám nő, új házak épülnek, a szükséges szennyvíz-infrastruktúra azonban nem készül kellő ütemben.
Őry szerint ez annál is aggasztóbb, mert a Csallóköz stratégiai jelentőségű ivóvízbázis, amelynek védelmét állami szinten is kiemelt feladatként kellene kezelni.
Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben stratégiai dokumentum is született a csallóközi jó minőségű ivóvízkészlet védelméről, a gyakorlati előrelépés azonban szerinte továbbra is lassú.
A környezeti kockázatok között szóba került a vereknyei hulladéklerakó ügye is. Őry Péter szerint immár évtizedek óta ismert, hogy ez veszélyt jelent a talajvízre és közvetve a csallóközi vízkészletre, mégsem történt érdemi áttörés a probléma felszámolásában. Úgy fogalmazott, hogy bár időről időre minden környezetvédelmi miniszternek van elképzelése a megoldásról, a politikai akarat azonban rendre kevésnek bizonyul.
A Magyar Szövetség alelnöke szerint a csallóközi ivóvízkincs megóvása nemcsak helyi, hanem országos ügy is. Hatékonyabb fellépésre, gyorsabb beruházásokra és valódi politikai döntésekre lenne szükség, mert a térség lakói joggal várják el, hogy a mindennapi életüket és egészségüket érintő kérdésekben végre megoldások szülessenek.
A témában tegnap a Magyar Szövetség politikusa és az érintett települések polgármesterei sajtótájékoztatót tartottak a szlovák parlament előtt. Amint ott elhangzott, a projektterv benyújtása előtt módosították a közüzemi vízvezetékekről és csatornahálózatokról szóló törvényt.
A 2025 októberében elfogadott módosítás kizárta az önkormányzati társulásokat a támogatási forrásokból, ezért a felső-csallóközi társulás jelenleg nem tud pályázni a fejlesztésre. Őry Péter szerint a projektre szánt pénz továbbra is rendelkezésre áll, ám ehhez módosítani kell a vízügyi törvényt. A társulás levélben fordul a parlamenti képviselőkhöz, bízva abban, hogy a törvényhozás még a vita során elfogadja a szükséges változtatásokat.
SZE/Felvidék.ma
