Elhunyt az Ebeden született Vojcek László szülész-nőgyógyász főorvos, a Katolikus Karitász orvosmissziójának alapítója és vezetője.
Vojcek László 1952. szeptember 3-án született a felvidéki Ebeden. 1977-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.
1976-ban az I. Genetikai Világkongresszus, majd 1984-ben az oxfordi I. Magzatélettani Világkongresszus szervezőbizottságának tagja volt. Az Interkozmosz (a Szovjetunió és kelet-európai országok közös űrkutatási programja) magyar bizottságának tagjaként 1978-tól 1982-ig vizsgálta a súlytalanság állapotában kialakult izomsorvadás mértékét. 1980-tól 1992-ig a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DOTE) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján dolgozott. 1983-ban a British Council ösztöndíjasaként, majd 1985–87 között az Oxfordi Egyetem ösztöndíjasaként és az azt követő három évben alkalmazottjaként dolgozott a Nuffield Institute for Medical Research intézetben, ahol magzati fiziológiával foglalkozott.
1989-ben, illetve 1992-ben megalapította „Az egészséges újszülöttért” és „Az egészséges anya – egészséges gyermek” alapítványt. 1995 és 1998 között a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának vezető főorvosa volt. 1998-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szakokleveles orvosjogász képesítést nyert.
2000. július 1-jétől a Budai Irgalmasrendi Kórház titkárságvezetője, szülész-nőgyógyász főorvosa és az orvosok továbbképzéséért felelős megbízottja. 2000. szeptember 1-jétől a Károli Gáspár Református Egyetem tanára. 2004 óta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Prímási és Érseki Bíróságának szakértője.
2001 óta a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend tagja.
Munkásságnak elismeréseként Vojcek László 2004-ben Batthyány-Strattmann László-díjat kapott; 2020-ban Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehetett át több évtizedes gyógyító munkája, a Katolikus Karitász orvosmissziójának megszervezésében vállalt szerepe, valamint a határon túli magyarság körében végzett egészségügyi ellátó és prevenciós tevékenysége elismeréseként.
2017-től a Szent István Tudományos Akadémia tagja volt. Emellett a Pápai Tudományos Akadémiának (Pontificia Academia Scientiarum) is tagja volt.
Kecskés László, a Katolikus Karitász orvosmissziójának projektvezetője így búcsúzik:
„Elment a Tanár úr.
Úgy ment el, ahogyan élt: szerényen, csendben, feltűnés nélkül, egyik percről a másikra.
Elment a nagyapa, az orvos, a szegények orvosa, a betegek gyógyítója, a magyar hazafi, az élet védelmezője.
Elment a határon túli magyarság egyik legodaadóbb segítője, a munkatárs, a Katolikus Karitász orvosmissziójának megalapítója és vezetője.
Gyakran mondta félig tréfásan, mégis nagyon komolyan, hogy „a szeretet, a tudás és a pénz olyan, mint a trágya: csak akkor ér valamit, ha szétszórjuk”. Így élt, és erre tanított bennünket az elmúlt évek közös munkája során.
Élete tanúságtétel volt: a szolgáló szereteté, a csendes odaadásé és a másokért érzett felelősségé.
Most még szinte felfoghatatlan számunkra, hogy többé nem lesz velünk. Felfoghatatlan, hogy a Jóisten ajándéka egyik napról a másikra emlékké és példává válik. Elment, és itt hagyott minket. Talán most egy huncut mosollyal figyel bennünket odafentről, kíváncsian: mit kezdünk azzal az örökséggel, amelyet ránk bízott.
Nehéz lesz nélküle. Része volt az életünknek tanácsaival, segítségével, szeretetével. De tudjuk: folytatnunk kell mindazt, amit elkezdett. Méltók akarunk lenni ahhoz az örökséghez, amelyet munkájával, példájával és hivatásával ránk hagyott.
Drága jó Tanár úr, Isten veled. Az Úr adjon neked örök nyugodalmat.”
BK/Felvidék.ma/Katolikus Karitász/Magyar Kurír
