A Beneš-dekrétumok és a szlovák Btk. módosításának ügye nem segítette, hanem nehezítette a magyar–szlovák együttműködést, de a két ország kapcsolatának ezt el kell bírnia – mondta lapunknak Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Hangsúlyozta: Magyarország nem fogadja el a kollektív bűnösség elvét, és ebből nem is enged. Úgy fogalmazott, a felvidéki magyar közösség érdeke minden szomszédságpolitikai viszonyrendszerben első helyen áll, érdekeinek érvényesítéséhez pedig továbbra is erős politikai képviseletre van szükség Pozsonyban.
Államtitkárként melyik az a két-három ügy, amelyet most a legfontosabbnak tart a külhoni magyarság szempontjából?
A legfontosabb, hogy ne engedjük szétverni a 16 éve épített nemzeti egységet, a nemzeti összetartozást. Sajnos vannak erre külső és belső kísérletek is. Fontos, hogy egységesek maradjunk, és a magyar nemzet ügyeiben közösen lépjünk fel.
A második legfontosabb feladat az, hogy megőrizzük azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt 16 évben közösen hoztunk létre a külhoni magyarokkal. Ezek a külhoni magyarság megmaradását és erősödését szolgálják. Legyen szó az óvodaprogramról, a Szülőföldön Magyarul Programról, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatásáról, az erős intézményrendszerről, a kisközösségekről, a sportról, a kultúráról vagy a hitről: ha ezt hagyjuk veszni, az az adott külhoni közösség meggyengüléséhez vezet.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
A Beneš-dekrétumok és a szlovák Btk. módosítása ügyében sokan inkább óvatosnak, mint erősnek érezték Budapest fellépését. Ön szerint elég határozott volt a magyar kormány?
Három módon jártunk el, és azt gondolom, ez volt a helyes. Egyrészt folyamatosan tárgyalunk a szlovák féllel. A magyar külügyminiszter több alkalommal egyeztetett a szlovák külügyminiszterrel, a miniszterelnök pedig erről Robert Ficóval is váltott szót. Többször világossá tettük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a kollektív bűnösség elvét. A 21. században ez nemcsak magyar szempontból, hanem emberi jogi alapon is elfogadhatatlan.
Másrészt jogi segítséget nyújtunk azoknak a felvidéki magyaroknak, akiket akár a földelkobzások, akár a Beneš-dekrétumokra vagy a Btk.-módosításra hivatkozó vegzálások érintenek. Senki nincs egyedül ezekben az ügyekben.
Harmadrészt pedig azt üzenjük a felvidéki magyar közösségnek, hogy a magyarok érdekeit csak a magyarok tudják hitelesen képviselni. Ezért van szükség erős felvidéki magyar pártra, ezért van szükség erős Magyar Szövetségre.
Mennyire terhelte meg ez az ügy a magyar–szlovák kapcsolatokat?
Nem segítette, de szomszédos országként, a leghosszabb közös határszakasszal és egy jelentős létszámú magyar közösséggel nem opció az együttműködés teljes ellehetetlenítése.
Közép-Európában együtt kell működnünk, és sok kérdésben hasonlóan is gondolkodunk a szlovákokkal. Ez az ügy nyilván nehezítette az együttgondolkodást, de közben világosan ki kell állnunk az értékeink és a magyar közösség mellett. Van ebben feszültség, hiszen ebben a kérdésben nem értünk egyet, és ebből az álláspontunkból nem is tudunk engedni.
Van-e olyan vörös vonal, amelyen túl már a felvidéki magyarok jogbiztonsága fontosabb, mint a szlovák–magyar jó kapcsolatok?
Minden szomszédos relációban első helyen a magyar közösség érdeke áll.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
A LIBE-meghallgatás után sokakban az a benyomás maradt, hogy a pártpolitika részben felülírta az ügy súlyát. Ebben az ügyben számít-e, hogy ki viszi napirendre a kérdést, vagy kizárólag az ügy fontossága a lényeg?
A felvidéki magyarok sorsa a fontos. A LIBE-meghallgatás előtt a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága már érdemben foglalkozott a kérdéssel, és korrekt, erős állásfoglalást fogadott el a felvidéki magyarok jogbiztonsága, valamint a kollektív bűnösség elve ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta a szlovák–magyar együttműködés fontosságát is.
Az Európai Parlament politikai testület, ahol szakmai és politikai párbeszéd egyaránt zajlik. A szakmai jogi érvek fontosak voltak, és jó, hogy elhangzottak, de politikai képviselet nélkül hiányosnak érzem a meghallgatást. Gubík László legitim módon képviseli a felvidéki magyarokat az egyetlen magyar párt elnökeként, Fiala-Butora János pedig ügyvédként ismeri a jogi részleteket. Ez nem vagy-vagy kérdés: mindkettőre szükség lett volna. Így lett féloldalas az ügy.
Mi hiányzott leginkább a LIBE-meghallgatásból?
Az összkép. A jogi helyzetkép a 2026-os állapotot mutatta meg, visszamenőleg 2018-ig, amikor a földelkobzások újra elkezdődtek. De azt is látni kellett volna, hogyan alakult ki ez a helyzet a második világháború utáni időszaktól kezdve, és mik a magyar közösség politikai szempontjai.
Nem várhatjuk el egy máltai, svéd, ír vagy román képviselőtől, hogy magától mélyen ismerje ezt a témát. Ha kapnak politikai helyzetértékelést is, az sokkal erősebbé tehette volna az egészet.
Azt is látni kell, hogy az Európai Unióban és az Európai Parlamentben a német delegáció befolyása kiemelkedő, és a Beneš-dekrétumok ügyében a németeknek is van történelmi felelősségük. Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós csatlakozásakor lett volna lehetőség arra, hogy a kollektív bűnösségre vonatkozó részek kikerüljenek.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
Hogyan látja a Magyar Szövetség mozgásterét és felelősségét a mai szlovákiai politikai helyzetben, illetve hogyan értékeli Gubík László eddigi szerepét pártelnökként?
Elfogult vagyok, mert régóta ismerem, és sok mindenben dolgoztunk együtt. Szerintem amit eddig letett az asztalra – az alapvető felvidéki magyar béke megteremtése a platformosodás helyett, a határozott érdekképviselet a szlovák médiumok és politikusok felé, valamint egy olyan program bemutatása, amely nemcsak a felvidéki magyaroknak, hanem a Szlovákiában élő szlovákoknak is jó lehet – előremutató, és friss levegőt hozott a Felvidékre.
Ugyanakkor nem egyetlen párton vagy pártelnökön múlik a siker. Két sorsdöntő választás is jön Szlovákiában, ezért nagyon fontos a regionális jelenlét, de szükség van a pozsonyi képviseletre is, mert ott jelenik meg a magyar érdek a törvényalkotásban, a minisztériumokban, a bizottságokban. Ha ez nincs, azt a helyet más pártokból érkező szlovák politikusok töltik ki, és ők nem a magyar érdeket fogják képviselni.
A Magyar Szövetségnek jelenleg nincs európai parlamenti képviselete, ugyanakkor továbbra is jelen van az Európai Néppártban. Ez valódi politikai mozgástér, vagy inkább korlát a felvidéki magyar érdekérvényesítés szempontjából?
Ha megkérdeznék tőlem, mit kívánnék a felvidéki magyarságnak: európai parlamenti képviselőt vagy pozsonyi frakciót, akkor százból százszor a pozsonyi frakciót mondanám. A nemzetállamok szerepe felerősödik, erős nemzetállamokra és erős nemzetállami parlamentekre van szükség.
Az, hogy a Magyar Szövetség az EPP-családhoz tartozik-e, belső pártügy. A lényeg az, hogy az etnikai politizálásnak nincs alternatívája, és csak erős érdekképviselet segíthet.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár (Bartalos Nikolas/Felvidék.ma)
Az áprilisi választás közeledtével hogyan lehet úgy beszélni a nemzetpolitikáról, hogy a külhoni magyarok ügye ne szűküljön le kampánytémává? Mi az, amit ebből a rendszerből valódi nemzeti minimumként akkor is meg kell őrizni, ha politikai változás jön Budapesten?
Egy kampányidőszakban mindenki felfokozottabban beszél mindenről, de a nemzeti összetartozás ügyének nem szabadna kampánytémává válnia. Azt érzem, hogy a magyar társadalmon belül ez alapvetően nem is válik azzá, viszont a DK és a Tisza kampányában sajnos erősen megjelenik ez a kérdés.
Reális veszélye van annak, hogy a külhoni magyarokat ismét másodrendű magyarokként kezeljék. Nekünk ezt nem szabad engednünk. Az elmúlt 16 év az erősödést és az eredményeket hozta, nem a széthullást. Ami mindenen felül áll, az a nemzeti egység. Nincs kétféle magyar állampolgárság, és nincs másodrendű magyar nemzethez tartozás sem. Ha valaki a magyar nemzethez tartozik, akkor együtt cselekszünk, együtt hozzuk meg a döntéseket, és együtt megyünk előre.
Szalai Erika/Felvidék.ma
***
Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára videóüzenetben is megszólította a felvidéki magyarokat, amelyben mások mellett kiemelte az összefogás és az erős érdekképviselet jelentőségét. A videó alább tekinthető meg:
