Húsvétkor a föltámadott Krisztust és az életet ünnepeljük, azt az örök életet, ami keresztény hit szerint Istentől származik, amelyből az egész gyönyörű hatalmas világmindenség kisarjadt az idő kezdetén, amely előhívta az élettelenből az életet, az élők között pedig az embert – mondta Székely János megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke húsvét vigíliáján a szombathelyi Sarlós Boldogasszony Székesegyházban.
A húsvéti feltámadási szentmisén a főpásztor szentbeszédében úgy fogalmazott: a világmindenség nemcsak úgy „véletlenül”, nem magától keletkezett, szavai szerint „valaki megírta a menetrendet, állítja a váltókat, a vonatok pedig a menetrend szerint haladnak”.
Székely János kifejtette:
„Egyetlen élő sejtben, minden percben sokkal több gyönyörű, csodálatos és összehangolt esemény zajlik, mint a legnagyobb emberi alkotásban
(…) az Isten igéjéből erő sarjadt, a hatalmas világmindenség, amely az idő teljességében testet öltött, Jézus pedig, aki keresztje és föltámadása által legyőzte a bűt és a halált, kiteljesítette azt”.
Hozzáfűzte: a teremtés évmilliárdok alatt, lassan, titokzatosan, „isteni stílusban” ment végbe, élőt teremtve az élettelenből. Hasonlóan titokzatosan és isteni módon mint a megtestesülés, Jézus születése és kereszthalála után Jézus föltámadása is – mondta.
„Krisztus élt, győzött a bűn és a halál felett, föltámadott és megváltott minket bűneinktől”,
ez a találkozás a keresztény hit alapja. Húsvétot ünnepelni Székely János püspök szavai szerint azt jelenti, hogy mi is találkozhatunk a föltámadott Krisztussal, beengedhetjük az Isten igéjét az életünkbe, szívünkbe, a családjainkba, a világunkba. Azt jelenti, hogy rálépünk az ő útjára, a szeretet útjára – hangoztatta.
Mennyire más lenne a világ, ha az emberiség ezt megtenné? A világ sebei, a világ betegségei, a szegények kizsákmányolása, a természet pusztítása, az emberi önzés igazi pokollá válhatnak – vetette fel.
Rámutatott:
az ember rossz helyen keresi a boldogságot.
Gazdagságot, hatalmat, élvezeteket akar, közben pedig elfelejti az egyetlen boldogságot, ami valóban betöltheti az emberi szívet, ez pedig a szeretet.
Vegyük észre, éljük meg a húsvéti örömöt, egymás köszöntésével – szerinte ez kiütné a kezünkből a kardot – segítene abban, hogy kezet nyújtsunk a szegényeknek, az éhezőknek, és segítene abban is, hogy megőrizzük ezt a bolygót élhetőnek az utánunk következők számára
– mondta.
Húsvéti beszéde végén a főpásztor azt tanácsolta a híveknek:
„legyen az élet inkább mély és csendes, mert az Isten a csenden keresztül is szóhat hozzánk.
Azt tanácsolta, vegyük észre az élet ajándékait, legyünk érte hálásak, hagyjuk abba a panaszkodást, tanuljunk meg sokat dicsérni, szeressünk nagy lendülettel, legyünk nagylelkűek, szeretetünk egymás iránt pedig ne csupán szavakban, hanem tettekben nyilvánuljon meg. A tettekből ugyanis érzések születnek, a szeretet pedig újjászületés – mondta ünnepi szentbeszédében Székely János.
A szombathelyi székesegyházban tartott húsvéti szentmisén három felnőttet kereszteltek meg, öten járultak elsőáldozáshoz, nyolcan pedig bérmálkoztak. A szentmise után a megyéspüspök vezetésével a hívek körmenetet tartottak.
MTI/Felvidék.ma
