A költészet napja idén különleges alkalmat kínált arra, hogy felidézzük a „gyermekek Pósa bácsijaként” ismert Pósa Lajos életművét. Születésének 176. évfordulója kapcsán számos megemlékezés zajlott, amelyek méltón idézték fel a magyar gyermekirodalom megteremtőjének szellemi örökségét.
Pósa Lajos író, költő, meseíró, dalszerző, szerkesztő, az eredeti magyar gyermekirodalom megteremtője 1850. április 9-én Nemesradnótban (Rimaszombati járás) született.
Pósa Lajos élete végéig szerkesztette Az Én Ujságom című első irodalmi értékű gyermeklapot
Kun Miklós Jenő Pósa-kutató így emlékezett: Pósa Lajos (1850–1914): a magyar gyermekirodalom atyja; a műfaj – Benedek Elek mellett – legfőbb ösztönzője.
Művelődéstörténeti jelentőségét szegedi évei során (1881–89) alapozta meg: megindította az első irodalmi igényű magyar gyermeklapot (Jó Barát, 1882), megjelentetett 15 kötetnyi gyermekverset, Irmei Ferenccel és Vass Mátyással új szemléletű olvasókönyveket szerkesztett a Csongrád megyei elemi népiskolák számára (1889). 1890-től a fővárosban élt, s haláláig az első irodalmi értékű, hazafias szellemű és európai színvonalú magyar gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztője és vezető költője volt.
A népi gyökerekből sarjadt, s a kicsinyek érzelemvilágához simuló gyermekversei rövid idő alatt kiszorították óvodáinkból és iskoláinkból a német mintára keletkezett „pedagógus-költészet” lélektelen termését.
Ezáltal – és ez egyik legfőbb érdeme – az óvodás foglalkoztatókba és az iskolás olvasókönyvekbe bekerültek népköltésünk tartalmi és formai elemei. A pályája elején keletkezett Apró történetek c. versciklusával a nagyirodalomban is maradandót alkotott. Számos tartalmas verse Dankó Pista hegedűjén kelt szárnyra, akinek első és legjobb szövegírója volt, és mindvégig igaz pártfogója maradt.
Vidám, közvetlen egyéniségével vezéralakja lett a nevét viselő asztaltársaságnak. Korszakos működésével írógárdát nevelt. Bársony István, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Rákosi Viktor és még sokan mások is az ő lapjában lettek elsőrangú ifjúsági írókká. Múlhatatlan érdeme, hogy ifjúsági irodalmunk számára felfedezte Móra Ferencet. A magyar nyelv ügyének tett szolgálata felbecsülhetetlen értékű. Nemzetnevelő szolgálata és az általa alapított Az Én Újságom című gyermeklap Magyar Örökség (2014. dec. 13.).
Pósa Lajos Társaság megemlékezése
A Pósa Lajos Társaság megemlékezései
A rimaszombati Pósa Lajos Társaság közösségi oldalán tette nyilvánossá megemlékezéseit. „Ha majd eltemetnek / Tudom, elfelednek, / Híre, nyoma sem lesz / Egyszerű nevemnek” – írta egykor Pósa Lajos. Nem feledtük. Születésének 176. évfordulója alkalmából virágokat helyeztünk el a költő nemesradnóti mellszobránál és az egykori rimaszombati gimnáziumának emléktáblájánál – tudtuk meg.
Másnap, április 10-én a társaság soron következő Légy lámpás estjén, a Gábor Emese előadása előtt Páko Mária és a Pedagógussokk tagjai Pósa három versét adták elő.
Páko Mária fellépése Nemesradnóton
Megemlékezések a szülőfaluban
Páko Mária a nemesradnóti alapiskola vendége is volt. „Egy nagyon tartalmas, szép műsoron szerepelhettem Radnóton, ahol a helyi alapiskolások és pedagógusok Pósa Lajos születésének 176. évfordulójára emlékeztek. Minden perce élmény volt számomra” – írta a gitáros előadó.
A megemlékező műsort Danyi Márta pedagógus rendezte. Az iskola tanulói és tanítói közösen koszorúzták meg az épület előtt álló mellszobrot.
A Csemadok Nemesradnóti Alapszervezete a költészet napja alkalmából, április 11-én versposztolással és szavalással emlékezett.
Az ünnepi alkalmon közösen készítették el a verseket, meghallgatták a Tompa Mihály Országos Verseny járási fordulójába bekerült helyi kis szavalókat, majd közösen ragasztották ki a verseket a falu forgalmas helyeire.
A Csemadok Nemesradnóti Alapszervezetének megemlékezése
A Lidike Kft. kiállítással emlékezett
Egy véletlennek köszönhetően – de talán véletlenek nincsenek – éppen Pósa Lajos születésnapján Rimaszombatban Blaha Lujza emléke előtt tisztelegtünk a Déryné Határtalan Program 100. előadásán, a nemzet csalogánya halálának centenáriumi évében.
A nemesradnóti székhelyű Lidike Kft. megnyitotta idei Olvassunk, szavaljunk, énekeljünk. Blaha Lujza a színpad és a dal tükrében, Pósa Lajos korának baráti világában című KultMinor-projektjét.
Kiállítási paneleken keresztül mutatják be Blaha Lujza művészetét, munkásságát és barátait. Egy külön fejezetet szentelnek Pósa Lajosnak. Az ünnepi megnyitóra április 9-én, a Gömör–Kishonti Művelődési Intézetben került sor, a tárlat a nyár folyamán a nemesradnóti Pósa Lajos Emlékképtárban tekinthető majd meg.
A Lidike Kft. kiállítása Blaha Lujza emlékére
„A Lidike Kft. igényesen összeállított kiállítási panelek segítségével idézte fel Blaha Lujza életét, művészetét és maradandó jelentőségét. Külön panel foglalkozott Blaha Lujza és Pósa Lajos barátságával is, amely a magyar kulturális élet egy figyelemre méltó fejezete. Mindketten 1850-ben születtek: a „nemzet csalogánya” Rimaszombatban, míg a magyar gyermekirodalom megteremtője Radnóton látta meg a napvilágot. Kapcsolatuk Budapesten bontakozott ki, és barátságuk az évek során egyre szorosabbá vált. 1896-ban, immár 130 évvel ezelőtt, Blaha Lujza a Pósa Lajos-asztaltársaság tagjává is vált, tovább erősítve e két kiemelkedő személyiség szellemi közösségét” – mondta el a kiállítás megnyitóján Pósa Dénes, a Lidike Kft. vezetője.
Budapesten, a Fiumei sírkertben is emlékeztek
Horváth-Lugossy Gábor, a budapesti Nemzeti Kulturális Tanács tagja, akitől követői megszokhatták, hogy felkeresi az emlékhelyeket, sírhelyeket, ezúttal Pósa Lajos síremlékét látogatta meg születésének évfordulóján. Tisztelete jeléül virágcsokrát a sírnál helyezte el.
Horváth Lugossy Gábor megemlékezése
Bejegyzésében többek közt Gárdonyi Gézát idézte: „Munkásságának nemzetnevelő hatásában egy lépcsővel sem áll lejjebb Petőfinél, Aranynál, Jókainál.”
Kifejtette: a magyar gyermek legyen testestül-lelkestül magyar, ne növekedjék a ma oly divatos nemzetközi szellem fertőző légkörében, hogy idővel hazájának tántoríthatatlan hű fia és leánya lehessen.
A magyar gyermekköltőnek teljesen szét kell tördelnie az idegen bilincseket, s felszabadítania a magyar gyermekvilágot azon benyomásoktól, melyek hazafiságát, nemzeti érzelmét megtámadják.
Gyermekirodalmunk teremtő munkájába korának rangos íróit, festőit és grafikusait, valamint a tudományos élet neves képviselőit vonta be; az új műfaj fáradhatatlan ösztönzőjeként fiatal írók hadát indította útjára; elévülhetetlen érdeme, hogy felfedezte az őt apjaként tisztelő Móra Ferencet. Ezáltal – igazi kultúrhivatást teljesítve – magasba lendítette az eredeti, magyar szellemiségű gyermekirodalmat. Ez Pósa igazi életműve, amely költői és irodalomtörténeti rangját is adja.
Dankó Pista nagyoperett az M5 programán
