A Hormuzi-szoros lezárásának hatása már érződik a benzinkutaknál, a szupermarketekben és a háztartási számlákon, és ez megmutatja, hogy Európa nagyon magas árat fizet a fosszilis tüzelőanyagoktól való túlzott függősége miatt – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben hétfőn.
Az Európai Bizottság biztosi kollégiumának a közel-keleti helyzet Európai Unióra gyakorolt hatásáról folytatott előrehozott ülését követően Ursula von der Leyen hangoztatta, az európai kontinens számára a komor valóság az, hogy a fosszilis tüzelőanyag-energia a következő években is a legdrágább megoldás marad.
Az iráni konfliktus uniós gazdaságra gyakorolt hatásának orvoslására von der Leyen a tagállamok közötti hatékony koordinációt emelte ki, különös tekintettel a gáztárolókra, annak elkerülése érdekében, hogy több tagállam egyszerre jelenjen meg a piacon és emiatt versengjenek egymással.
Közölte: az EU emellett össze fogja hangolni az olajkészletek felszabadítását is, biztosítva ezzel, hogy a tagállamok vészhelyzeti intézkedései ne befolyásolják az egységes piacot. Kijelentette: a jelenlegi energiaválság tanulsága, hogy az intézkedéseknek a kiszolgáltatott csoportokra kell irányulniuk, gyorsaknak kell lenniük és átmenetieknek. Az Európai Bizottság a jövő héten intézkedéseket mutat be arra vonatkozóan, „hogyan kell jövedelemtámogatási rendszereket kialakítani” – tájékoztatott. Ennek részeként a brüsszeli testület egyeztetni fog a rugalmasabb állami támogatási szabályokról, hogy – mint kiemelte – több teret biztosítson az ideiglenes állami támogatásokra a leginkább kiszolgáltatott ágazatokban.
Közölte továbbá, hogy az unió egészének a kereslet csökkentésére kell összpontosítania, mert – szavai szerint – a legolcsóbb energia az az energia, amelyet nem használnak fel.
„Csökkentenünk kell a keresletet, miközben teljes mértékben tiszteletben tartjuk a fogyasztók szabad választását” – fogalmazott. Von der Leyen az energiahatékonyság lehetőségei megvizsgálásának fontosságát hangsúlyozta egyebek mellett az épületek felújítása, vagy az ipari tevékenység során használt berendezések modernizálása által.
Véleménye szerint továbbá strukturális intézkedésre is szükség van az energiaárak csökkentése, valamint a háztartások és a vállalkozások megsegítése érdekében.
Von der Leyen az energiaszámlákba épített hálózati díjak, adók és illetékek megvizsgálásának szükségességét említette, valamint közölte, hogy az Európai Bizottság jó úton halad afelé, hogy júliusban bemutassa a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) teljes felülvizsgálatát.
Az uniós bizottsági elnök emellett a megújuló és atomenergia által termelt villamosenergia elérhetővé tételének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: növelni kell a hazai, megfizethető és megbízható energiatermelést. Ez függetlenséget, kiszámíthatóságot és energiabiztonságot jelent Európa számára – mondta.
A fosszilis tüzelőanyag-függőségtől való megszabadulás egyetlen tartós módja a modernizáció: az áramtermelés átállítása a megújuló energiaforrásokra és az atomenergiára, valamint a gazdaság mielőbbi villamosítása – mondta.
„Az elmúlt hat hét arra emlékeztet bennünket, hogy a békét nem lehet természetesnek venni” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd leszögezte: bármilyen megállapodásnak kezelnie kell az Irán nukleáris és ballisztikus rakétaprogramja okozta aggályokat, valamint Teheránnak a Hormuzi-szoroson áthaladó hajózást akadályozó intézkedéseit.
Hangsúlyozta: a Hormuzi-szoros folytatódó lezárása rendkívül káros, a Libanont érő folyamatos támadások pedig az egész folyamatot veszélyeztetik. Noha az EU mindent megtesz, hogy segítséget nyújtson a libanoni népnek, semmilyen segély nem pótolhatja a tartós béke biztonságát.
„Nem lehet stabilitás a Közel-Keleten, sem a Perzsa-öbölben, amíg Libanon lángokban áll. Ezért felszólítunk minden felet, hogy tartsák tiszteletben Libanon szuverenitását, és hajtsák végre a tűzszüneti megállapodást” – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.
MTI/Felvidék.ma
